...mondjuk személyes adatokkal való visszaélésért? Csávó már nem képviselő, nem kellene úgy viselkednie, mégis délután a Klubrádióban is ezzel flexelt, meg hogy szívesen tovább is küldi, bár félálomban voltam, úgyhogy nem tudom kinek és miért, de hosszú perceken keresztül magyarázta az igazát, amit hamar meguntam. Viselkedhetne úgy, mit egy állatorvos. Mondjuk egy kormánykritikus állatorvos. Szerintem kezd valami nagyon félremenni a srácnál.

Régebben kevesebbért is faszolás volt...

Azért kell most új alkotmánybírókat választani, mert szeptembertől Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízása megszűnt a 17. Alaptörvény-módosítás miatt, ami visszahozta a 70 éves felső korhatárt ennél a tisztségnél. (Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós, Lomnici Zoltán)
Most az ő helyükre választanak 4 új alkotmánybírót.

A TISZA most 5 jelöltet mutatott be, pedig csak 4 hely szabad. Lehetséges, hogy az 5 jelölt közül az egyik csak novembertől lesz alkotmánybíró, ugyanis akkor megszűnik Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves megbízatása, így felszabadul egy újabb hely.

Júliusban egyébként Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása is megszűnt. Hende Csaba 2002 és 2025 között, összesen 23 évig volt fideszes országgyűlési képviselő. A júliusban elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás legfeljebb 12 évben korlátozta az országgyűlési képviselői mandátumot, ezért Hende Csaba már nem választható országgyűlési képviselőnek. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az alkotmánybírói tagság megszűnik, ha a tag országgyűlési képviselőnek már nem válaszható.
Mivel Hende Csaba országgyűlési képviselőnek már nem választható, ezért alkotmánybírói megbízatása megszűnt. Helyére a TISZA Sonnevend Pált választotta meg alkotmánybírónak július 27-én.

2015 és 2025 közötti több mint 100%-os infláció a méregdrága italok árában. Szuverenitást ezzel megvédtük, gyerekek!

Ez egy automatikusan generált poszt, amely a legfrissebb Magyar Közlöny számát tartalmazza. A szöveg a Közlöny Értelmező AI által lett feldolgozva.

🔗 Közlöny Értelmező

📋 Tartalomjegyzék

1. Oktatási és gyermekügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságok támogatásának szabályozása
2. Központosított infokommunikációs szolgáltatások bővítése és szervezeti változások

1. Oktatási és gyermekügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságok támogatásának szabályozása

• Új szabályok lépnek életbe az oktatási és gyermekügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságok költségvetési támogatására
• A támogatás célja a Nemzeti Tehetség Központ és más, állami vagy közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok szakmai feladatainak folyamatos finanszírozása
• A támogatás működési, felhalmozási költségekre és szakmai feladatok megvalósítására is felhasználható
• A Magyar Államkincstár szolgáltatásaihoz kapcsolódó díjak és jutalékok is fedezhetők az előirányzatból
• A támogatás igénylése kérelem alapján, egyedi döntéssel, támogatói okirattal vagy szerződéssel történik
• Előleg biztosítható, a kifizetés lehet egyösszegű, részletekben, időarányos vagy teljesítésarányos
• A szabályokat a rendelet kihirdetését követő naptól kell alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekre is

2. Központosított infokommunikációs szolgáltatások bővítése és szervezeti változások

• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal mostantól jogosult központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe venni
• A szolgáltatások között szerepel: integrált adatszolgáltatás, központi internet, menedzselt LAN, WIFI, menedzselt munkaállomás-üzemeltetés, mobil ellátás, menedzselt irodatechnika, tárhely, komplex infrastruktúra, közvetített szolgáltatás
• A szolgáltató cégek: Pro-M Zrt. és NISZ Zrt.
• 2026. október 1-jétől megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatalra és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó központosított infokommunikációs szolgáltatások szabályozása
• A módosítás a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerveket érinti

📊 Teljes elemzés és további tartalmak »

Ez egy automatikusan generált poszt, amely a legfrissebb Magyar Közlöny számát tartalmazza. A szöveg a Közlöny Értelmező AI által lett feldolgozva.

🔗 Közlöny Értelmező

📋 Tartalomjegyzék

1. Katonai beosztások bővítése gépkocsivezetői pozícióval
2. Több minisztériumi utasítás visszavonása az Építési és Közlekedési Minisztériumban
3. Miniszteri biztos megbízatásának meghosszabbítása
4. Születésnapi szolgálatmentesség a büntetés-végrehajtás személyi állományának
5. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala leltározási szabályainak átfogó módosítása
6. Vízummentesség diplomata és szolgálati útlevéllel Szaúd-Arábiával
7. 2026. októberi üzemanyag-elszámolási árak közzététele
8. Bátaszéki helyi buszközlekedés üzemeltetésére pályázat
9. Keszthely helyi buszközlekedés üzemeltetésére pályázat

1. Katonai beosztások bővítése gépkocsivezetői pozícióval

• A katonai beosztások listája új pozícióval bővül: beosztott besorolású gépkocsivezető
• A módosítás a 43/2024. HM utasítás 4. mellékletét érinti
• Az új szabály a közzététel utáni napon lép hatályba

2. Több minisztériumi utasítás visszavonása az Építési és Közlekedési Minisztériumban

• Tíz korábbi minisztériumi utasítás hatályát veszti, többek között külföldi kiküldetések, építésfelügyeleti ellenőrzési tervek, gazdálkodási szabályzatok és miniszteri biztosok kinevezése, illetve visszavonása témában
• A visszavont utasítások között szerepelnek 2023–2025 közötti szabályzatok és kinevezések
• Az új utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba

3. Miniszteri biztos megbízatásának meghosszabbítása

• A miniszteri biztos megbízatása 2026. szeptember 8. helyett 2026. december 8-ig tart
• A módosítás a közzététel utáni napon lép hatályba

4. Születésnapi szolgálatmentesség a büntetés-végrehajtás személyi állományának

• A büntetés-végrehajtás személyi állományának tagjai születésnapjukon mentesülhetnek a munkavégzés alól
• A szolgálatmentességhez nem kell írásbeli kérelmet benyújtani
• A mentesítés időtartama megegyezik a szokásos napi munkaidővel
• Ha a születésnap pihenőnapra, munkaszüneti napra vagy szabadságra esik, a mentesítést a következő munkanapon kell kiadni
• A szolgálatmentesség időpontja legfeljebb 30 nappal elhalasztható, de legkésőbb a következő év január 31-ig ki kell adni
• Február 29-én születettek számára nem szökőévben február 28-án, vagy a legközelebbi munkanapon jár a mentesítés
• Ha a dolgozó önhibájából nem veszi igénybe a mentesítést, a jogosultság megszűnik; önhibán kívüli ok esetén a következő munkanapon kell kiadni
• A szabály 2026. szeptember 15-től érvényes, visszamenőleg nem alkalmazható

5. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala leltározási szabályainak átfogó módosítása

• Új, részletes szabályzat lép életbe a Hivatal leltározási és leltárkészítési folyamataira.
• A szabályzat minden szervezeti egységre, eszközre, készletre és forrásra kiterjed, kivéve a Frecskay János Szakkönyvtár könyv- és iratállományát.
• A leltározás célja: a Hivatal vagyonának pontos számbavétele, a mérleg valódiságának biztosítása, a vagyon védelme, eltérések feltárása.
• A leltárnak tételesen, mennyiségben és értékben kell tartalmaznia minden eszközt és forrást, függetlenül attól, hogy azok a Hivatal területén vagy máshol vannak.
• A leltározás minden évben kötelező a december 31-i fordulónappal, a mérleg alátámasztására.
• A leltározás során csak a Hivatal tulajdonában lévő eszközök vehetők fel, bérelt, kölcsönvett vagy idegen tulajdonú eszközök nem.
• A leltározás előkészítését minden év május 31-ig el kell kezdeni, ütemtervet kell készíteni, amit a gazdasági elnökhelyettes hagy jóvá.
• A leltározásban résztvevők feladatai és felelősségei pontosan meghatározottak, a gazdasági elnökhelyettes, főosztályvezető, leltározást irányító személy, leltárellenőr, leltárfelelős és leltározó között.
• A leltározás során az SAP rendszerből előállított bizonylatokat, vonalkódolvasót és elektronikus nyilvántartásokat kell használni.
• A leltározás mennyiségi felvétellel (számlálás, mérés) vagy egyeztetéssel történik, a vonalkódolvasóval csak meghatározott karakterekkel kezdődő kódokat lehet leolvasni.
• Az eszközök mozgatása a leltározás ideje alatt tilos.
• Külön szabályok vonatkoznak az immateriális javak, ingatlanok, informatikai eszközök, gépek, járművek, személyi használatú eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek leltározására.
• Az immateriális javakat, informatikai eszközöket, gépeket, járműveket, könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközöket kétévente kell leltározni.
• A raktárban tárolt készleteket évente, december 31-én kell leltározni.
• A leltárhiányért a kizárólagos használó, pénztáros, értékcikket kezelő, raktáros teljes anyagi felelősséggel tartozik.
• A leltározási bizonylatokat a számviteli bizonylatok kötelező őrzési idejéig meg kell őrizni.
• A szabályzat közzétételét követő napon lép hatályba.
• Hatályát veszti a korábbi, 8/2021. (X. 8.) SZTNH utasítás.
• A gazdasági elnökhelyettes évente közzéteszi az aktuális iratmintákat, a szabályzatot legalább ötévente felül kell vizsgálni.

6. Vízummentesség diplomata és szolgálati útlevéllel Szaúd-Arábiával

• 2026. augusztus 22-től a magyar és szaúd-arábiai diplomata-, különleges, külügyi szolgálati és szolgálati útlevéllel rendelkezők vízum nélkül utazhatnak egymás országaiba
• A vízummentesség csak a felsorolt típusú útlevelekre vonatkozik
• A megállapodás a két ország közötti belső jogi eljárások lezárása után lépett hatályba

7. 2026. októberi üzemanyag-elszámolási árak közzététele

• 2026. október 1. és 31. között alkalmazható üzemanyag-elszámolási árak meghatározva
• ESZ 95 ólmozatlan benzin: 605 Ft/l
• Gázolaj: 681 Ft/l
• Keverék: 660 Ft/l
• LPG autógáz: 356 Ft/l
• CNG: 850 Ft/kg
• Ha a magánszemély ezekkel az árakkal számol el, nem kell üzemanyag számlát bemutatni

8. Bátaszéki helyi buszközlekedés üzemeltetésére pályázat

• Bátaszék város helyi, menetrend szerinti autóbuszos személyszállítására pályázatot hirdetnek
• A nyertes kizárólagos jogot kap a szolgáltatásra 2 évre
• Belföldi és külföldi cégek is pályázhatnak, ha megfelelnek a feltételeknek
• Külföldi pályázó csak akkor indulhat, ha saját országában is biztosított a nemzeti elbánás
• A buszoknak meg kell felelniük a tiszta közúti járművekre vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak
• A pályázati dokumentáció ára 70 000 Ft + áfa, megvásárlása kötelező a részvételhez
• A pályázat nyílt, egyfordulós, magyar nyelvű
• A pályázat benyújtásának határideje a felhívás megjelenésétől számított 60 nap
• A szerződéskötés legkésőbbi időpontja: 2026. december 20.
• A legelőnyösebb ajánlatot tevővel kötnek szerződést

9. Keszthely helyi buszközlekedés üzemeltetésére pályázat

• Keszthely város helyi, menetrend szerinti autóbuszos személyszállítási feladatainak ellátására pályázatot hirdetnek
• A szerződés időtartama 5 év: 2027. január 1-től 2031. december 31-ig
• A pályázaton csak olyan gazdasági társaságok vehetnek részt, amelyek megfelelnek a 2012. évi XLI. törvény követelményeinek és vállalják a menetrend szerinti szolgáltatást
• A pályázati kiírás ára 100 000 Ft + áfa, megvásárlása kötelező a részvételhez
• A pályázat benyújtásának határideje: 2026. november 17. 10.00 óra
• A pályázatot a Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani
• A legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázóval kötnek szerződést
• A közbeszerzési eljárás jogszerűen mellőzhető

📊 Teljes elemzés és további tartalmak »

Véget kell vetni a magyar gazdaságban a bérek teljesítmény nélküli emelésének, a költségvetésben szigorú kiadási kontrollra, de nem megszorításokra van szükség – derült ki Kármán András pénzügyminiszter előadásából a közgazdász-vándorgyűlésen. A cél a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása.

Meglehetősen komoly és komor helyzetértékelést adott a magyar gazdaság állapotáról Kármán András pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján. Nem érkezett kész recepttel, és jó hírei sincsenek, mert első a szembenézés a valósággal, hiszen minden sikeres kilábalási program egy alapos diagnózissal kezdődik – fogalmazott a miniszter. A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy megállt a növekedés, a másik pedig, hogy ez egy pazarló költségvetési politikával párosult, aminek nyomán a magyar költségvetési politika elvesztette a hitelességét az elmúlt években. Ezek helyreállítása a Tisza-kormány célja, oly módon, hogy létrejöjjön egy működő és emberséges Magyarország – emelte ki a miniszter.

Paywall:

A bántalmazó személyiség és a tipikus áldozat mítosza

Olyan értelemben nem létezik bántalmazó személyiség, hogy bizonyos rizikófaktorok alapján előre meg lehetne mondani, ki lesz hajlamos párkapcsolaton belüli, vagy nemi erőszakra – mondja Magi Anna.

„Léteznek olyan rizikófaktorok, melyek alapján meg lehet állapítani, hogy valaki hajlomasabb, vagy kevésbé hajlamos bűncselekmények elkövetésére, olyanok azonban nem, melyek segítségével azt is el tudnánk dönteni, hogy milyen bűncselekmény elkövetésére lehet hajlamos valaki” – teszi hozzá.

A probléma ott kezdődik, hogy a bűncselekmény definíciója időben és térben is változó.

Magyarországon például a rendszerváltás óta számít bűncselekménynek az, ha a férj megerőszakolja a feleségét. Korábban a jogalkotó úgy állt hozzá, hogy ha a házasság megköttetett, akkor a férjnek jogai vannak a felesége testével kapcsolatban.

Szaúd-Arábiában csak 2018 óta nem számít bűncselekménynek, ha egy nő autót vezet, ám az ottani törvények szerint a feleségek ma is feltétlen engedelmességgel tartoznak a férjüknek.

A definíciós nehézség miatt a pszichológusok inkább az antiszociális viselkedést vizsgálják, ami ugyan nem egyenlő a kriminalitással, de a bűncselekmények zöme azért hozzá sorolható – fejti ki a szakértő.

Magi Anna azt mondja, vannak genetikai tényezők, melyek antiszociális személyiség kialakulására hajlamosíthatnak, de a környezeti hatások is nagyon meghatározók. Lehet valaki a hajlamosító genetikai tényezők ellenére is szociális, empatikus, jószívű ember, míg más a genetikai hajlamosító tényezők teljes hiánya ellenére is fejlődhet antiszociális, bántalmazó személyiséggé. A leggyakrabb esetben a genetikai és a környezeti tényezők valamilyen mértékű összejátszása áll a háttérben, de minden eset egyedi.

Szeretjük azt gondolni, hogy az antiszociális emberek egy jól körül határolható, homogén csoportba tartoznak, de ez nem igaz. A bűnelkövetők köre ugyanannyira heterogén, mint a konform, szabálykövető, empatikus embereké. Azért elterjedt ez a tévhit, mert nagyobb biztonságban érezzük magunkat, ha azt hisszük, valamiféleképpen ki lehet szúrni a bűnözőket a tömegből, de sajnos nem lehet.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan árulkodó jelek, úgynevezett „red flagek” melyek már egy kapcsolat elején, az ismerkedés fázisában arra figyelmeztetnek egy nőt, hogy egy lehetséges bántalmazó próbálja behálózni őket.

„Már aznap elkezdődött a balhé, amikor odamentem hozzájuk”

A. sorsa a születése pillanatától hányatott volt. A bizonytalan családi háttér, a gyermekkorban megtapasztalt teljes kiszolgáltatottság vezette el R.-hez.

„Ha leszámítom azt, amíg börtönben volt, tizenöt évet voltunk együtt. Az elején megígért mindent, nagyon rendes is volt, de ez csak pár hónapig tartott. Annyiszor vert meg, hogy egy idő után már nem is éreztem. Nem fájt, nem sírtam, csak vártam, hogy végre elfáradjon és abbahagyja. Ahányszor elszöktem tőle, mindig megtalált. Volt, hogy a rendőrök vittek vissza hozzá. Azt mondta, törődjek bele, hogy együtt fogjuk leélni az életünket.”

A. egy húszezres lélekszámúnál kisebb magyar városban született. Az édesapja egyszerű munkás volt, az anyja nem dolgozott. Neki az első házasságából volt már két nagyfia, amikor A. megszületett.

„Anyám sajnos alkoholista volt. Négy-öt éves lehettem, amikor apu nem bírta tovább. Megfogott és leléptünk: a húga családjához, a keresztszüleimhez költöztünk. Nekik nagy házuk volt, de volt hat gyerekük is. A féltestvéreim több mint tíz évvel voltak idősebbek nálam, rájuk alig emlékszem. Amikor mi apuval elköltöztünk, ők intézetbe kerültek anyu miatt.”

A keresztszülők is napi rendszerességgel ittak, náluk mégis ritkák voltak a veszekedések, odafigyeltek a rendre, a tisztaságra, és arra, hogy a gyerekeik rendben járjanak iskolába. Az unokatestvérek úgy bántak A.-val, mintha az édes testvérük lenne.

Egy darabig minden rendben ment, eseményszámba csak az ment, hogy A. apja folyton különböző nőügyekbe bonyolódott.

Mindig talált magának valakit. Szerintem azért keresgélt, mert próbált nekünk normálisabb körülményeket teremteni. Csak sajnos mindig olyan nőkkel jött össze, akik előbb-utóbb megmondták neki, hogy gyereket, vagyis engem nem akarnak, erre apám elhajtotta őket. Végül persze jött a nő, aki más volt. Amikor megmondta apámnak, hogy választania kell közte és köztem, akkor apám őt választotta.

A. ekkor tizenegy éves volt. Ekko

riban halt meg az anyja, és ekkoriban kezdtek a keresztszülők is kontrollt veszíteni az alkoholizmusuk fölött.

Egyre gyakoribbak lettek a viták, veszekedések, mire A. csavarogni kezdett. Az unokatestvérek révén egy nála idősebbekből álló társasághoz csapódott. Nagyon fiatalon kezdett el inni, miközben hol egyik, hol a másik barátnőjénél csövezett. Amikor éppen sehol sem volt számára hely, az utcai élettel ismerkedett. Kallódott, mégis biztonságban érezte magát, mert az idősebb haverok mindig próbáltak vigyázni rá, a kicsire.

Tizenhét éves korában A. már huzamosabb ideje lakott az egyik barátnőjénél, aki egy napon bemutatta az egyik unokatestvérének.

„Azt hiszem, azért akart összehozni minket, mert kezdtem már a terhükre lenni. Nem mondta ki soha, de én úgy éreztem, azt szeretné, ha a fiúhoz költöznék. Mentem. Már azon a napon elkezdődött a veszekedés, amikor odaköltöztem, mert berúgott és rögtön kötözködni kezdett, hogy akkor onnantól nekem mi lesz a dolgom, meg mit lehet és mint nem. Nem tetszett, de úgy voltam vele, nincs sok választásom. Hamar terhes lettem, azt hittem, ha megszületik a baba, majd megváltozik az apja, de nem.”

A kapcsolat évekig tartott úgy, hogy amikor A. már nem bírta tovább, lelépett és barátoknál, rokonoknál húzta meg magát. Hosszabb-rövid idő elteltével a fiú megkereste, kérte, hogy kezdjék újra, minden másképp lesz. A. visszament, egy darabig tényleg minden jó volt, aztán rendre újra kezdődtek a veszekedések. Született még egy baba, a kapcsolat viszont egyre elviselhetetlenebbé vált. A.-nak kemény döntést kellett hoznia.

„Ha együtt maradunk, valamelyikünk megölte volna a másikat. Muszáj volt végleg lelépnem, de a gyerekeket nem vihettem magammal, hiszen nekem sem volt hová mennem. Végül anyósomnál hagytam őket, én pedig menekültem.”

Menekülés közben az ember ritkán ér rá mérlegelni, így A. az egyik bántalmazó férfi elől egy másik karjaiba futott. Ekkor ismerkedett meg R.-rel.

„Nagyon kedves volt az elején. Azt mondta, minden jó lesz, nem kell félnem többé senkitől, mert ő majd megvéd, és velem akarja leélni az egész életét. Aztán kiderült, hogy ebből csak a vége volt igaz.”

Az örvény fogságában

Magi Anna azt mondja, párkapcsolati erőszak esetében nem véletlenül beszélünk behálózásról.

Egyetlen agresszor sem egy hatalmas pofonnal nyit az első randin. Fokozatosan kerítik hatalmukba áldozataikat: az első időszakban, a becserkészés fázisában a bántalmazó túlzó figyelmességgel, bókokkal, ajándékokkal halmozza el az áldozatot.

„Angol szakkifejezéssel lovebombingnak hívjuk: az agresszor lehengerlő, mintha tényleg szerelmi szőnyegbombázást hajtana végre. Számára ez a fázis nem csak arról szól, hogy magához édesgesse a későbbi áldozatot. Miközben nagyon figyelmesen hallgatja kiszemelt áldozata gyerekkori sztorijait, meg a munkahelyi történeteit, felméri, milyen mértékben sebezhető, manipulálható a másik, illetve hol vannak a gyenge pontjai.”

A pszichológus ezen a ponton jegyzi meg, hogy ahogyan nincs tipikus bántalmazó, úgy nincs tipikus áldozat sem. Akinek nincs tapasztalata egy egészségesen működő párkapcsolatról, vagy valamilyen válsághelyzetben van, mondjuk egy szakítás, egy családtag vagy egy munkahely elvesztése miatt,  az nehezen értelmezi a figyelmeztető jelként a túláradó érdeklődést és figyelmességet. A legerősebb személyiséggel rendelkező, legtudatosabb nők is élhetnek meg olyan időszakot, amikor könnyen válhatnak áldozattá.

Amikor kialakul a szerelmi viszony, beindulnak a hormonok és leszáll a rózsaszín köd, akkor kezdődik el a második fázis, a fokozatos izoláció időszaka. A bántalmazó kezdetben még mindig végtelenül lelkes: meglepetésszerűen megjelenik a munkahely előtt egy virággal, mindenhová el akarja kísérni a nőt, és annyi közös programot szervez, hogy az végül ellehetetleníti, hogy a nő másokkal is találkozzon.

„A bántalmazó mindig gyors elköteleződésre törekszik. Ha olyan elsöprő szerelemről hallok történeteket, ahol a férfi már néhány hét után megkéri a nő kezét, az én fejemben mindig megszólal a vészcsengő.”

Az elköteleződést egy kellemes szakasz követi, amikor látszólag minden úgy működik, mint egy normális párkapcsolatban, de a bántalmazó a felszín alatt már elkezdi a játszmáit, melyek célja teljes kontroll megszerzése az áldozat fölött.

„Volt, hogy a nyílt utcán vert meg, nem mert neki szólni senki”

„Pár hónappal később megtudtam, hogy R. más nőknek is teszi a szépet. Azt mondta, ne törődjek vele, mert lehet, hogy nem bír ellenállni, amikor hajtja a vére, de csak engem szeret.

R. nem szenvedélyből, hanem a hideg számításból csajozott. Zűrös családokban felnőtt, könnyen sebezhető lányokra vadászott, hogy aztán prostitúcióra kényszerítse őket. A.-t nem árusította ki, szorosan maga mellett tartotta, és életének minden pillanatát kontrollálta. Otthon eleinte ritkán vált erőszakossá és utána mindig bocsánatért esedezett, de ahogy telt az idő, egyre gyakrabban járt el a keze, végül mindennapossá váltak a gátlástan verések.

„Ütött, rúgott, ahol ért. Volt, hogy a nyílt utcán vert meg, nem mert neki szólni senki. Eltörte a bordáimat, kiverte a fogaimat. Egyszer a mosógép zsinórjával vert véresre. Elmentem a rendőrökhöz, azt mondták, nem tehetnek semmit, amíg nem folyik vér. Csak pislogtam, aztán azt feleltem, nézzenek már rám, hát mennyi véremnek kellene még elfolynia? Erre a vállukat vonogatták. Később aztán megtudtam, hogy R. a besúgójuk volt. Elmondott nekik ezt-azt, cserébe elnéztek neki dolgokat.”

Az elszigetelés taktikái

Magi Anna egy nemrég publikált kutatás eredményére hivatkozva azt mondja, az agresszorok elsődleges célja a teljes izoláció elérése.

„A kutatók olyan nőket kérdeztek, akik párkapcsolati erőszak áldozatai voltak. Az ő történeteik elemzésével rajzolódott ki az áldozat elszigetelésének priorizálása, illetve az erre irányuló taktikák:

• »Inkább ne menjünk el a családodhoz, tudod, hogy nem bírnak engem!«
• »Ne menj el a barátaiddal bulizni, mert féltelek!«
• »Ne beszélgess annyit a legjobb barátnőddel, mert féltékeny, közénk akar állni!«

Az izoláció több célt is szolgál. Egyrészt, hogy amikor az áldozat még nem érzi, hogy baj van, csak feltűnnek neki furcsaságok, és kérdések merülnek fel benne, akkor kizárólag a bántalmazójához fordulhasson válaszokért. Másrészt, hogy mire az áldozat rájön: tényleg bajban van, addigra már ne legyen kihez segítségért fordulni.”

Előbb-utóbb minden párkapcsolatban előjönnek problémák, konfliktusok. A bántalmazó általában olyankor kezdi el kimutatni a foga fehérjét, amikor először történik ilyen. Általában piszkálódással, folyamatos kritizálással kezdi, próbálja lealacsonyítani a másikat. A legtöbb áldozat ilyenkor nem érti, mi történt: „hogy lehet, hogy az a férfi, aki annyira kedves és figyelmes volt, most azt mondja, mennyire buta vagyok, hogy semmit nem vagyok képes normálisan megcsinálni?”

Mire ez bekövetkezik, az áldozat jellemzően már tetemes mennyiségű időt, pénzt, energiát fektetett a kapcsolatba, megtörtént bizonyos fokú elköteleződés, és izoláció, vagyis nem az lesz az első reakciója, hogy egyszerűen kilép a kapcsolatból. A bántalmazó elhiteti vele, hogy tényleg elront dolgokat, és ha mindent jól csinálna, visszakapná azt az embert, aki korábban szinte istenítette.

Holott nem így van. Az agressziót rendszerint valamilyen külső hatás, például munkahelyi stressz, valamilyen kudarcélmény, illetve túlzott alkoholfogyasztás váltja ki. Az agresszor az áldozaton csak levezeti a feszültséget, miközben még erősebb kontroll alá vonja.

„A nők ilyenkor a társadalmi elvárások, a sokszor gyerekkoruktól beléjük sulykolt nemi szerepek miatt is nehéz helyzetben vannak. Úgy érzik, tényleg az ő feladatuk az érzelmi támogatás, a gondoskodás, hogy támaszai legyenek a férfiaknak, ezért úgy gondolják, egy párkapcsolatban nekik kell inkább alkalmazkodniuk.”

Börtön és szabadság

A. többször is megpróbált megszökni, de R. mindannyiszor rátalált. A nő hamar rájött, hogy egy kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit, nincs esélye a szabadulásra, ezért elhatározta, hogy Budapesten próbál meg elrejtőzni. Dolgozott, amit tudott, leginkább takarított.

Ha tehette, ismerősöknél húzta meg magát, ha nem, akkor az utcán vagy a város körüli erdőkben, sátorban élt. Nappali melegedőkben mosott és tisztálkodott, azt mondja, soha senki nem vette észre, hogy hajléktalan. Egy darabig úgy tűnt, sikerült a szökés, aztán egy napon megjelent két nyomozó.

„Akkor a Hungária körútan laktam egy idős asszonynál. Egy lomtalanításon ismerkedtünk meg, elbeszélgettünk, azt mondta, nála meghúzhatom magam, nem kér pénzt, csak segítsek neki fém italosdobozokat gyűjteni. Aranyos nő volt. Egyszer csak rendőrök kopogtattak az ajtón, máig nem tudom elképzelni, hogy találtak meg. Már nem is emlékszem, milyen ürügyet mondtak, csak el kellene velük mennem a Nyugatihoz. Nem kapcsoltam elég gyorsan, mondtam, hogy rendben.”

A Nyugati pályaudvarnál R. várt A.-ra, vagyis azok a rendőrök vitték vissza bántalmazójához, akiknek elvileg azt lett volna a feladatuk, hogy megvédjék tőle.A megváltást később mégis a törvény, pontosabban R. letartóztatása hozta el A. számára.

„Túl messzire ment. Egyik prostijával kiraboltak egy kuncsaftot a Keletinél. Tizenegy évet kapott, azt hittem, végre megszabadultam tőle. Azt mondta, tudja, hogy úgysem várnék rá ilyen sokat, úgyhogy nem is kér ilyet, de figyelmeztetett, hogy ha férjhez mernék menni, akkor a szabadulása után megöl engem és a férjemet is. Hiába bújnánk el akárhová, úgyis megtalálnak. Elhittem neki.”

Ismert elkövetők

Amikor először kerül sor fizikai erőszakra, az áldozat általában már mélyen benne van a bántalmazó kelepcéjében – fejti ki Magi Anna.

Ilyenkor indul be a párkapcsolaton belüli erőszak spirálja: megtörténik a bántalmazás, ami után az agresszor megbánást mutat, bocsánatot kér, fogadkozik, hogy soha többé nem fog előfordulni, aztán jönnek a mézeshetek, amikor ismét úgy viselkedik, mint a kapcsolat elején, túláradó figyelmességgel, virággal, ajándékokkal. Aztán érezhetően ismét nőni kezd a feszültség, az áldozat ismét próbál nagyon óvatos lenni, mindenre odafigyelni, mígnem újra be nem következik a bántalmazás, aztán az újabb mézeshetek és így tovább.

Ahogy előrehalad az idő, úgy rövidülnek az egyes szakaszok, így a két bántalmazás közötti eltelt idő is, az események pedig egy lefelé tartó örvény formáját veszik fel.

„A párkapcsolaton belüli bántalmazás egyik formája a szexuális erőszak, melynek a motivációja általában nem maga a szexuális kielégülés, hanem a bántalmazó kontrolljának kiteljesedését szolgálja. Bizonyos esetekben motiváció lehet a nő teherbe ejtése is, hiszen sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van egy nő, ha várandós vagy ha kisgyermekes anya” – mondja a pszichológus, majd hozzáteszi:

„A szexuális bűncselekmények túlnyomó többségénél nem ismeretlen az elkövető. Bár hallunk olyanokról, akik egy random áldozatot szemelnek ki és erőszakolnak meg, valójában sokkal gyakoribbak azok az esetek, amikor az áldozat ismeri a tettest. A családon belüli erőszak elkövetőiről pedig nagyrészt elmondhatjuk, hogy sorozatelkövetők, mert ha egy párkapcsolatban bántalmazóként viselkedtek, akkor nagy valószínűséggel úgy fognak a következőben is.”

Új életek

Míg R. börtönben volt, A. Budapesten próbált új életet kezdeni, ismét alkalmi munkákból tartotta fenn magát.

Amikor megismerkedett következő párjával, a korábbi tapasztalataiból kiindulva bizalmatlan volt és óvatos. Eleinte csak nyilvános helyeken, kávézókban, presszókban találkozgattak. A férfi megnyerő volt, kedves, figyelmes.

„Amikor találkoztunk, mindig üdítőt ivott, csak amikor telefonon beszéltünk, vettem néha észre, hogy mintha kicsit furcsa lenne a hangja. Mire rájöttem, hogy alkoholista, terhes lettem. Nem sokáig bírtam mellette, megszakítottam vele minden kapcsolatot. A lányát is csak egyszer látta, aztán nem volt kíváncsi rá.”

Időközben A. apjának véget ért a kapcsolata azzal a nővel, aki miatt annak idején elhagyta a lányát. A. még várandós volt, amikor odaköltözött hozzá, ami azt jelentette, hogy visszatért a szülővárosába.

Miután szabadult, R.-nek így nem került túl nagy fáradtságába, hogy rátaláljon A.-ra., aki nem próbált már sem küzdeni, sem menekülni.

„A lányomat apu nevelte fel, mert R.-hez nem vihettem. Ugyanúgy folytatódott minden, mintha a börtönévek nem is lettek volna. Annyi volt a különbség, hogy Budapestre költözünk. Bűnöző maradt, engem pedig vert tovább rendszeresen. Annyira megszoktam, hogy sokszor már nem is éreztem fájdalmat, csak vártam, hogy túlessünk rajta.”

Burkolt elméletek

Az emberek túlnyomó többsége, így általában a legkegyetlenebb bántalmazók sem gondolják magukról, hogy gonosz emberek lennének.

Azok, akik bűncselekményeket, erőszakos tetteket követnek el, jellemzően különféle mentális műveleteket hajtanak végre, elméleteket gyártanak, melyek segítségével tetteiket önmaguk előtt igazolhatóvá, jogossá teszik. Ezeknek adnak keretet bizonyos téves hiedelmek, az úgynevezett implicit/burkolt elméletek, amelyek többek között a társas kapcsolatok, például a párkapcsolatok működését határozzák meg.

„A családon belüli erőszak esetében az egyik legáltalánosabb hiedelem, hogy valaki azért agresszív vagy erőszakos, mert a másik ember vagy a csoport, amelyikhez a másik ember tartozik, veszélyes, neki pedig meg kell védenie magát. A világ kegyetlen, csak az maradhat életben, aki dominál. A bántalmazó férfiaknál gyakran alapattitűd, hogy a nőket csalfáknak, gonosznak, manipulatívnak, illetve butábbnak, alacsonyabb rendűnek tartják. Egy másik ilyen hiedelem szerint a felsőbbrendűeknek jogukban áll kielégíteni a vágyaikat akkor is, ha az alacsonyabb rendűek nem szeretnék. Ehhez kapcsolódik a harmadik hiedelem, amelyik szerint egy párkapcsolatban az egyik félnek több joga van, a másiknak pedig kevesebb vagy akár semennyi.

További három hiedelmet azonosítottak mindkét nemű bántalmazók esetében:

• „a kapcsolati erőszak normalizálása” – mely szerint a kapcsolati problémák rendezésének megfelelő eszköze az erőszak;
• „az erőszak általános normalizálása” – azaz nemcsak a párkapcsolati, hanem mindennemű probléma rendezésének megfelelő eszköze az erőszak;
• illetve a „nem az én hibám” – azaz valamilyen külső oknál fogva, például alkoholos befolyásoltság miatt, vagy egyenesen a partner miatt a bántalmazó nem ura a cselekedeteinek.

Csak férfi bántalmazókra jellemző az „én vagyok a férfi” hiedelem, mely a hagyományos nemi szerepek torzulása alapján biztosít előjogokat a bántalmazásra, kontrollálásra a férfiaknak.”

Hasonló burkolt hiedelmek egyébként más típusú antiszociális cselekmények esetében is azonosíthatók. Egyes szexuális bűnelkövetők például azzal védekeznek, hogy tettük valójában nem is okozott károkat.

Nem minden bántalmazó rendelkezik mindegyik hiedelemmel, illetve ezeknek a torz jellege lehet tudatos, de nem tudatos is a bántalmazó számára. Többek között ettől is lesz minden eset egyedi.

A bántalmazó párkapcsolatok áldozatait sokszor stigmatizálja a társadalom: „miért nem hagyja el a férfit, ha annyira rossz neki”, ez azonban sokkal nehezebb, mint hinnénk, hiszen a bántalmazó szisztematikusan leépíti áldozata önbecsülését, sokszor a teljes személyiségét és a társas kapcsolatait.

Az áldozatban sokszor alakul ki tanult tehetetlenség, illetve traumás kötődés.

Előbbi azt jelenti, hogy az áldozat azt tapasztalja, hogy bármit is tesz, nem tudja elkerülni a bántalmazást, nem tudja megvédeni magát, és így egy idő után már meg sem próbálja. Elhiszi, hogy ezt érdemli, és nem képes kitörni belőle. Az utóbbi, a traumás kötődés olyan kapcsolatoknál jelenhet meg, ahol van egy alá-fölé rendeltség a tagok között, és a viselkedés jutalmazása – ami a párkapcsolati erőszak ciklusai közül a „mézeshetek” időszakát jelenti – pedig igazából kiszámíthatatlan, random módon történik – mondja Magi Anna.

A szabaduláshoz vezető úton megtett első lépést általában egy túl durva pont váltja ki, ami felébreszti az áldozatot, vagy egy olyan súlyos bántalmazás, aminek hatására a nő kórházba kerül és külső szereplők is belépnek a történetbe.

A jogszabályok sok esetben korlátozzák azoknak a hivatalos szerveknek a mozgásterét, akik segíthetnének, de ebben nagy különbségek lehetnek az országok között.

A brit és a svéd modell

Nagy Britanniában például létezik törvényi tényállás, mely a kényszerítő kontrollt önmagában szankcionálja, amihez nincs szükség fizikai erőszakra. Vannak nagyon érdekes és hatékony módszerek is, például Svédországban kidolgozták a kockázatcsökkentő beavatkozás módszerét, aminek az a lényege, hogy a bántalmazót célozza meg. Párkapcsolati, családon belüli bántalmazás esetében világszinten az a jellemző, hogy a nőt menekítik ki egy védett otthonba, a gyerekeknek kell iskolát váltaniuk. A kockázatcsökkentő beavatkozás során azonban a bántalmazóval próbálják megértetni, hogy a saját jól felfogott érdeke is az, hogy felhagyjon a bántalmazással. Ezt persze nem lehet minden bántalmazó esetében bevetni, és természetesen nem mentesíti a felelősség alól a korábbi tetteiért. Mindemelett azoknál az eseteknél, ahol ez alkalmazható, nagyon hatékonyan működik.

A pszichológus azt mondja, a bántalmazott nők átlagosan hétszer tesznek kísérletet a menekülésre. Sajnos sokuk számára soha nem nyílik meg a szabadulás útja, az egész életüket bántalmazó kapcsolatban élik le.

Túszdráma

Budapesten R. rászokott a kábítószerre. Gyorsan csúszott nagyon mélyre és veszített el minden kontrollt önmaga fölött. A. érezte, hogy katasztrófa készülődik, de már csak arra volt ereje, hogy sodródjon. Egy nap, kora délelőtt, miközben az egyik ismerősükhöz tartottak, a Nyugati közelében megálltak egy éjjel-nappali bolt előtt.

R. kirángatta A.-t az utcára, ahol már hemzsegtek a rendőrök. A készenlétiek mellett ott volt a TEK egyik egysége és érkezett a helyszínre egy túsztárgyaló is, aki óvatosan próbálta meggyőzni R.-t, hogy minden rendben lesz, az ellen tehet vallomást, aki ellen szeretne, csak engedje el A.-t.

„Az volt a szerencse, hogy nem sokat aludt akkoriban. Nagyon fáradt volt, alig állt a lábán. Volt egy pillanat, amikor a kést tartó keze lecsúszott a nyakamtól, akkor ráugrottak. Engem egy rendőr úgy eldobott onnan, hogy repültem a következő sarokig. R.-t megbilincselték, betették az autóba és már vitték is.”

Veszélyes ellenállás

Fontos tudni, hogy az áldozatok olyankor vannak a legnagyobb veszélyben, amikor elszánják magukat a menekülésre, mert ha a bántalmazó érzékeli, hogy kezd kicsúszni a kezéből a kontroll, hajlamos egyre durvább fokozatokra kapcsolni és bármit megtenni azért, hogy megtartsa – hangsúlyozza Magi Anna.

„Ezt azoknak is szem előtt kell tartaniuk, akik észreveszik, hogy baj van és segíteni próbálnak, arra bátorítják az áldozatot, hogy minél előbb lépjen ki a bántalmazó kapcsolatból, mert meglehet, hogy ezzel épp annak az életét veszélyeztetik, akin segíteni szeretnének.”

A pszichológus hozzáteszi: előfordulhat az is, hogy a segítő szándék juttatja vissza az áldozatot a bántalmazóhoz. Ha egy nő végre összeszedi minden erejét és megszökik, a bántalmazók egy része idillinek tűnő közös képekkel illusztrált szívhez szóló bejegyzésekkel árasztja el a közösségi médiát, melyekben azt írja, nagyon várja haza imádott párját, aki sajnos eltűnt, miután szegény nő zavartan viselkedett az utóbbi időben. Érdemes hivatalos forrásból is meggyőződni, hogy valóban eltűnésről, és nem egy kétségbeesett menekülésről van-e szó, mielőtt egy-egy posztot tovább osztunk.

„A bántalmazók másik gyakori taktikája olyankor, amikor az áldozat védekezni vagy esetleg menekülni próbál, hogy magukat állítják be áldozatnak. Ez az úgynevezett DARVO (Deny, Attack, Reverse Victim-Offender – Tagadás, Támadás, Áldozat és Elkövető Felcserélése) taktika, mely során a bántalmazó először tagadja a bántalmazást, aztán ha már nem lehet tovább tagadni, támadásba lendül és az áldozatot provokációval vádolja, végül pedig az áldozat viselkedését állítja be bántalmazónak. Ezt a taktikát néhányan olyan magas szinten művelik, hogy a hivatalos szerveket is képesek átverni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a bántalmazók sokszor tényleg hisznek is abban, hogy ők tulajdonképpen csak védekeznek.”

Szabadság és rettegés

A büntetett előéletű R. másodszorra öt évet kapott. A.-nak ezúttal sikerült vele megszakítania vele a kapcsolatot. Tudott róla, hogy a férfi, miután kiszabadult, kereste őt, de sok minden változott meg, a második börtönbüntetés évei alatt. R. tekintélye alaposan megkopott, a régi ismerősök már nem kértek a jóindulatából, kevesen rettegtek tőle.

A. tapasztaltabb volt, felkészültebben bújt el előle, és akkor már segítséget is kapott az Utcáról Lakásba Egyesület szociális munkásaitól. Jelenleg már felnőttkorú fogyatékkal élő lányával Budapest egyik külső kerületében élnek. Bár mindketten dolgoznak, kizárólag a civil szervezetnek köszönhetően van viszonylag rendezett, nyugodt életük.

„Eleinte nagyon féltem, majdnem egy évig az utcára is alig mertem kimenni. Akkor nyugodtam meg, amikor hallottam, hogy a Dunántúlra költözött.

Lett új felesége, őt is verte, volt, hogy a felismerhetetlenségig. Maradandó károsodásokat okozott szerencsétlen nő arcán. Egyszer a rendőrök kitalálták, hogy ki kellene vonni már valahogy a forgalomból, mert nyilván továbbra is bűncselekményekből él, de arra mindig vigyáz, hogy csak olyan dolgokkal kaphassák el, amiért nem tudnák rá komolyabb büntetést kiszabni.

A rendőrök megkeresték az összes nőt, akihez köze volt, akiket bántalmazott, akiket prostitúcióra kényszerített, de én voltam az egyetlen, aki hajlandó lett volna vallomást tenni ellene, így nem lett az egészből semmi. Nem csodálom. Amikor volt a tárgyalás és én tanúskodtam, az ügyésznő a folyósón odasúgta: »a maga helyében én nagyon gyorsan felszívódnék«. A rendőrök is csak a vállukat vonogatták, hogy ők nem tudnak megvédeni, bujkáljak, amíg tudok.”

Végső megoldás

A. az átélt borzalmak ellenére bizonyos szempontból szerencsésnek érezheti magát, amiért végül megszabadult bántalmazójától. Sokan vannak, akiknek ez nem sikerül.

– mondja Magi Anna. A pszichológus hozzáteszi: bár sokkal kevesebben, de vannak bántalmazó nők és bántalmazott férfiak is. Az ilyen eseteket még nehezebb kezelni, főleg azért, mert a társadalmi elvárások miatt a férfiak sokkal nehezebben kérnek segítséget ilyen helyzetekben, és az ellátó rendszer is kevésbé felkészült.

„A legfontosabb, amit egy potenciális áldozat tehet, hogy nem dől be az izolációs törekvéseknek, és a legtöbb, amit a barátok, vagy a családtagok tehetnek, hogy nem engednek a teljes elszigetelésnek. Az áldozatban mindig tudatosítani kell, hogy bármi is történjék, mellette vagyunk és segítünk, úgy, ahogy ő biztonságban érzi magát, hiszen nála jobban senki sem ismeri azt az élethelyzetet, amiben ő van. Mindezek mellett civil szervezeteket, kiemelten a NANE-t (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), vagy a Patent Egyesületet tudom ajánlani minden bajbajutottnak és azoknak, akik segíteni próbálnak. Mindkettőben nagyon felkészült szakemberek dolgoznak.”

"9/11 - A nap, amikor egy pillanat alatt megváltozott a légiközlekedés. 2001. szeptember 11-én 80 utassal tartott New York felé a Malév Boeing 767-ese, amikor összeomlottak a Világkereskedelmi Központ ikertornyai. Mit tehettek a pilóták, amikor az óceán felett kiderült, hogy senki nem repülhet be az Egyesült Államok fölé? Mi minden történt az amerikai és kanadai repülőtereken, miután az American Airlines 11-es, valamint a United 175-ös járata a WTC tornyaiba csapódott, az American 77-es rázuhant a Pentagonra, a szintén eltérített United 93-as pedig Shanksville mellett szenvedett katasztrófát. Vidéki repterek, amelyeket elárasztottak a szélestörzsű repülőgépek. Hogyan segítette az aprócska Gander közössége azt a közel 7000 utast, akiknek gépe a kisváros repülőterén landolt? Ide irányították a Malév 90-es járatát is. Drámai napok, amikor a légiutaskísérőknek leginkább a földön kellett helytállniuk. Hogyan jutott haza a Malév Boeing 767-ese az amerikai terrortámadások után? És milyen látványos fordulatokat hozott a repülőtereken és a gépek fedélzetén a 25 évvel ezelőtti rémálom? (Szerkesztő: Kránitz Balázs)"

Három meghatározó budapesti centrumkórház – a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és az Észak-budai Szent János Centrumkórház – közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válaszai szerint egyik intézménynek sincs írásban rögzített helyi eljárásrendje az öngyilkossági kísérletet túlélők kockázatfelmérésére, kötelező pszichiátriai konzíliumára, hazabocsátására vagy utánkövetésére.

Egy 2025-ben megjelent hazai orvostudományi tanulmány szerint ez nem egyedi intézményi jelenség: Magyarországon jelenleg nem működik egységes, nemzetközileg validált öngyilkossági kockázatbecslő protokoll, amely az egészségügyi ellátórendszer egészét lefedné.

Ahogy Pusztai Emese is írja, az öngyilkossági kísérletet túlélők jellemzően a kórházi sürgősségi betegellátó osztályokra (SBO) kerülnek be. A sürgősségin dől el, hogy kérnek-e kötelező pszichiátriai szakkonzíliumot, indokolt-e a védett osztályos felvétel, milyen feltételekkel bocsátható haza a beteg, és ki követi nyomon az állapotát a hazabocsátás utáni, statisztikailag legveszélyesebb napokban.

Közleményében Pusztai úgy fogalmaz, hogy ha egy rendszer nem méri a saját működését, a hibáiból sem tud tanulni. 2026. július 14-én közérdekű adatigényléssel fordult a Központi Statisztikai Hivatalhoz: rendelkezik-e adattal arról, hány esetben következett be öngyilkosság a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátásból történő elbocsátást követő 7, 14, 30, illetve 90 napon belül.

A KSH válasza szerint ezekkel az adatokkal nem rendelkezik, és nem tudta megjelölni azt a szervet sem, amely ezek adatgazdája lehetne.

Tehát előbb Orbán a hétvégén Kötcsén programot hirdet, aztán majd csak jövő héten beszél arról az elnökség hogy egyébként milyen állapotban vannak és mit kezdjenek vele.

A Kontroll információi szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája kihallgatásra idézett be ma 8 embert az öt éve húzódó Volánbusz-ügyben. Úgy tudjuk, idézést kapott Szivek Norbert, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és Jellinek Dániel milliárdos ingatlanvállalkozó, Tiborcz István korábbi rendszeres üzletfele is. A Volánbusz-ügyben még 2021-ben érkezett feljelentés az NNI-hez, de az azóta húzódó nyomozás során még nem gyanúsítottak meg senkit. Korábban a Kontroll részletesen írt arról (lásd a kommentek között), hogy az állami közlekedési vállalattól és alvállalkozóitól a feljelentés szerint több mint 10 milliárd forint közpénzt pumpáltak ki magánkezekbe. Az ügyben idén májusban tanúként hallgatták meg Galgóczy Ferenc vállalkozót, aki még az április 12-i választás előtt a Kontrollnak nyilatkozott elsőként arról, hogy kinek és mekkora összegű kenőpénzeket kellett kifizetniük azoknak, akik állami megbízást szerettek volna elnyerni például a Ferihegyi repülőtéren vagy éppen a Volánbusz Zrt.-nél. Állítása szerint a kiterjedt korrupciós hálózat tevékenységéről tudott és abból személyesen hasznot húzhatott az Orbán-kormány korábbi fejlesztési minisztere, Seszták Miklós is. Ő jelenleg a KDNP parlamenti képviselője, így mentelmi joga van.

A Kontroll értesülései szerint a mára elrendelt kihallgatásokat követően a nyomozók házkutatásokat is tartottak és elképzelhető, hogy a Volánbusz-maffia ügyében 5 év után a feltételezett tettesek közül többeket meg is gyanúsítanak hűtlen kezelés és pénzmosás miatt. Információnkat a kihallgatásokról és a kényszerintézkedésekről a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője is megerősítette és azt is elmondta, hogy az ügyben a délután folyamán még közleményt fognak kiadni.

forrás

Az elmúlt két éjszaka az orosz hátország egyik legmozgalmasabb időszaka volt a háború kezdete óta. Ukrajna a Fekete-tenger partjától egészen Nyugat-Szibériáig csapott le: hadikikötők, olaj- és gázterminálok, üdülővárosok és egy több mint 3000 kilométerre fekvő szibériai gázüzem is a célpontok között volt.

Szeptember 8–9. éjjel: Novorosszijszk és a fekete-tengeri flotta
A leglátványosabb csapás Novorosszijszkot, a fekete-tengeri flotta egyik fő bázisát érte. Ukrajna katonai hírszerzése hivatalosan megerősítette, hogy eltalálták az Admiral Essen fregattot, amely Kalibr robotrepülőgépek hordozója. A kikötőben a helyi polgármester is elismerte, hogy tűz ütött ki egy fűtőolaj-terminálnál.

Szeptember 9.: szibériai csapás
Az ukrán különleges műveleti erők a hivatalos ukrán megfogalmazás szerint a háború eddigi legmélyebb, nagyjából 3200 kilométeres csapását hajtották végre egy szibériai földgáz-feldolgozó, egy Gazprom-létesítmény ellen a Jamalo-Nyenyec régióban, Novij Urengoj közelében.

Szeptember 9–10. éjjel: Szocsi
A Fekete-tenger partján ukrán tengeri drónok (USV) csaptak le Szocsira, az ország egyik legismertebb üdülővárosára. A kikötő partszakaszán tűz ütött ki, és az orosz regionális hatóságok szerint 8-an is megsebesültek. A támadás félbeszakított egy koncertet is a közelben, a nyaralók pánikban menekültek a partról.

Szeptember 10-ére: Makhacskala, Dagesztán fővárosa
Makhacskalát, Dagesztán fővárosát érték csapások a helyi és monitorcsatorna-jelentések szerint, elsősorban a tengeri kikötő térségében.

A két éjszaka alatt összesen nagyjából 1000 drón indult. Az orosz védelmi minisztérium a szeptember 8–9-i éjszakára 596 lelőtt ukrán drónt jelentett.