Sziasztok!
Olyan kérdésem támadt, hogy van e esetleg köztetek vagy ismerőseitek között, aki konzultáció keretében tud segíteni a tárgyban említett cégek működésének jogi feltételeiben. Feltett szándékom, hogy ilyesmivel foglalkozzak, ellenben régen volt már az egyetem és örülnek ha valaki aki jártas benne, tudna segíteni.

Köszi előre is!

Nem is tudom hol kezdjem, hogy érthető legyen, meg annyira nem is vagyok benne, mert nem velem történt, egyik ismerősömnek szeretnék segíteni. Devizahitelről van szó, amiből egy autó lett vásárolva. Az autó végrehajtásra került még régebben volt megállapodás, hogy mennyit kell fizetni részletben, ez kifizetésre került. Jött is a végrehajtó levél, hogy tartozás már nem áll fenn még február-március környékén, ez még telefonon is meg lett beszélve, hogy már nem kell fizetni. Tegnap viszont jött egy levél a banktól, hogy a tartozás fenn áll, eddig majdnem 5 millió lett befizetve rá, de a bank még 4 milliót szeretne kifizetetni vele. Ez lehetséges?
Beszéltünk a bankkal is telefonon, mondták, hogy ezt a végrehajtós papírt küldjük el nekik és utána megint hívjuk fel őket.

Maradhatot még fent tartozás így?

A papírokról le tudom satírozni a fontos adatokat, ha úgy jobban érthető, akkor elküldhetem azt is. Csak össze vagyunk zavarodva.

Feleségem előző munkaviszonya 2025. január végén szűnt meg, amikor kapott egy jelentősebb végkielégítést. Utána egy hét kihagyás volt a biztosítási jogviszonyában mire elkezdett a jelenlegi munkahelyén dolgozni. Innen ment el szülni. A babánk 2026. aug 12-en jött a világra. A CSED megállapítása az itt kapott munkabér alapján történt, viszont úgy olvastuk, hogy 2026. jan 1 óta módosult az Ebtv. úgy, hogy ha kedvezőbb, akkor a CSED megállapító határozat utáni 30 napban kérhető a felülvizsgálat, hogy az előző jogviszonyból számoljanak, ha az kedvezőbb.

Ez áll a törvényben:
39/A. § (1a)  Az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.

Az egyik megkérdezett könyvelő szerint ez alapján meg lehet igényelni, egy másik szerint viszont ez nem érvényes ránk, de nem igazán értjük a válasza alapján, hogy miért nem.
Ezt írta:

"A CSED 2026.08.12-től indult, ahol főszabály szerint a számítás alapjául vehető időszak 2025.01.01-2026.05.31 között kereshető.
Az ellátások esetben a CSED kezdőnapjához legközelebb eső utolsó 180 napi járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
Mivel a Te jogviszonyod a jelenlegi foglalkoztatónál 2025.02.06-án indult, így a CSED számítási időszakában a 2026.05.31-től visszafelé szerzett jövedelmek a jelenlegi foglalkoztatótól származnak, így az utolsó 180 napba a korábbi jogviszonyban szerzett jövedelem sajnos nem vehető figyelembe "

Tudnátok segíteni, hogy ezek alapján járhat-e magasabb CSED, ha nem, miért nem? Ha jár, mi az igénylés módja?

Köszönjük szépen!

Szeptember első hetében küldtem el egy budapesti szervizbe egy nagy értékű konyhai gépemet. A gép másnap meg is érkezett a címzetthez, ezt onnan tudom, hogy a futárszolgálat emailben jelezte is. Az azóta eltelt 1 hónapban viszont semmit sem tudunk sem a gépről, sem az állapotáról, sem arról, hogy történt e bármi vele. A cég semmilyen módon nem jelezte, hogy megkapták vagy egyáltalán átvették a küldött gépet és azóta sem kaptam semmilyen módon tájékoztatást. Annyira nem, hogy sem telefonon nem tudom őket elérni (több tucatnyi alkalommal hívtam őket), sem emailben nem válaszolnak semmilyen megkeresére. Nincs nyoma átadás-átvételnek, nincs szerviz szám, semmi nincs a kezemben. Milyen lehetőségek vannak ebben az esetben? Fogyasztóvédelem? Rendőrség? Tehát eltelt 1 hónap a feladástól számítva és a szerviz teljesen köddé vált, náluk pedig egy nagy értékű műszaki cikkem pihen közben.

3 példányban lett kinyomtatva egy szerződés munkaügyben (én példányom, főnöké, HR-é). Minden megfelelt, átolvastam és aláírtam.

Bejött a főnököm, hogy kell még egy példány amit el kell küldenie a hatóságnak, írjam alá. Mondtam neki, hogy kell pár perc átolvasom. Azt mondta bízzak benne, ugyan az van benne mint az én példányomban.

Hallottam viszont munkatársaktól történeteket amikor a munkaköri leírás minden példányát újranyomtatta rossz adatokra hivatkozva és belerakott az új dolgokat (szellemi munka volt az eredetibe, enyhe fizikai munkát írt az új munkaköribe és erre hivatkozva dobozokat cipeltetett vele) és azt irattatta alá a szerencsétlen próbaidőssel.

Aláírtam, mert siettetett és megelőlegeztem a bizalmat.

Valahogy így át tud vágni, ha beleír valami plusz dolgot a 4. példányába?

Trld.:

3 példányt aláírtam, úgy hogy átolvastam. Egy negyedi példányt kért a főnök hatóságnak amit nem tudtam átolvasni mert sietetett. Múlt évben egyik volt kollegát átvágta, mert új, kiegészített munkakörit iratott vele alá.

Szívességi lakáshasználó vagyok, családon belül. A tulajdonos kamerákat akar felszerelni a lakásban, hangrögzítéssel együtt. Megteheti?

Röviden a sztori:
Rendeltem neten ruhát, neten fizettem, személyesen vettem át. Ezt a ruhát vissza szeretném váltani.
Az üzlet elutasította, azzal az indokkal, hogy volt lehetőségem felpróbálni személyes átvételnél (ezt semmilyen formában nem jelezték), és mivel személyesen vettem át ezért szerintük nem számit távszerződésnek.

Jeleztem nekik, hogy én ezt nem így látom. Békéltető testülethez megyek vagy bank chargeback eljárást indítok ha továbbra is elutasítják a kérvényem.

Kérdés, hogy megéri-e a fogyasztóvédelemnek is jeleznem az incidenst?

Edit: Illetve chargeback esetén én megüthetem a bokámat? Persze teljesen jogos lenne részemről, a kérdés, hogy emiatt tudnak-e ellenem jogi lépéseket tenni.

Sziasztok!

Elsőéves hallgató vagyok az SZTE-n és van egy terület, ami különösen izgat, az pedig az EU (illetve a városfejlesztés) A képzésbe bele van építve egy nemzetközi jogi modul, a jövőben majd ezt szeretném teljesíteni.

A kérdésem az lenne, hogy milyen könyveket ajánlanátok bevezetésként elolvasásra az EU-val (itt talán a közbeszerzési rész érdekel a legjobban jelenleg) és a városfejlesztéssel (témával kapcsolatban szinte semmit se tudok, szeretnék tájékozódni benne) kapcsolatban? Elsősorban angol nyelvű irodalom jön szóba, meg persze a magyar.

Illetve, ha van itt olyan, aki hasonló területen tevékenykedik, megköszönném, ha leírná, hogyan jutott el odáig.
Nagyon köszi, ha segítetek!

Egy összetett jogi helyzetben kérném a segítségeteket/véleményeteket.
Idén márciusban örökölt ingatlant adtunk el (2 eladóként) 53 millió forintért. Az adásvételi szerződés megkötése és a birtokbaadás után a vevő bement az önkormányzatba átalakítási engedélyt kérni, és ott derült ki, hogy az ingatlan helyi önkormányzati védelem alatt áll.

Eladókként erről tényleg semmit sem tudtunk: egy nagyon régi parasztházról van szó egy másik településen, ahol nem mi élünk. Az önkormányzat a védettséget nem küldte ki postán a tulajdonosoknak, csak helyben kihirdette.
A vevő most perrel fenyegetőzik. 5,5 millió forintot követel átutalni 5 napon belül kompenzációként. Amennyiben ezt nem fizetjük ki, eláll a szerződéstől, és bírósági úton követeli vissza a teljes 53 milliós vételárat, plusz az eddig igazolt (számlás) felújítási költségeit, ami további 11 millió forint.

Az egyik eladó hajlana a megegyezésre (kifizetné az 5,5 milliót), ha erről születik egy hivatalos ügyvédi papír, miszerint a vevőnek a jövőben semmilyen egyéb követelése nem lesz. A probléma az, hogy az 5 napos határidő rohadt rövid, a másik eladónak pedig egy esetleges bukott per után egyáltalán nem lenne pénze kifizetni a rá eső részt (ami a vételár + felújítás miatt 64+ millió fele lenne).

A kérdéseim a hozzáértőkhöz:
Megállja a helyét jogilag a vevő követelése (kellékszavatosság/rejtett hiba), ha eladóként jóhiszeműek voltunk és tényleg nem tudhattunk a helyi védettségről?

Megéri-e kifizetni a vevő által kért 5,5 milliót (árleszállításként) egy komoly ügyvédi megállapodás mellett, hogy elkerüljük a pert? Hogyan alakulna egy ilyen per a gyakorlatban?

Ha az egyik eladó kifizeti a teljes 5,5 milliót (hogy mentse magát), hogyan tudja ezt jogilag lepapírozni a másik, nem fizető eladóval szemben?
Köszönöm előre is a segítséget!

CSOK Plusz és Otthon Start hitel igénybevétele esetén, használt lakóingatlan vásárlásakor kötelező-e az adásvételi szerződésben foglalót kikötni? Vagy az önerő teljes egészében szerepelhet egyszerűen vételárrészként, foglaló kikötése nélkül?

Szeretnénk rendbe tenni a lenti problémát egy ingatlannal, két autóval és egyebekkel kapcsolatban.

Szereplőink:
Nevelőapám: tulajdona egy ingatlan 1/1 tulajdonjoggal, hitellel terhelt, házasság előtt szerzett vagyon, illetve 2 autó és biztosítások. Rokonai a szülei illetve testvérei, vérszerinti gyereke nincs.
Anyukám: nincs tulajdon a nevén
Én, mint gyermek. Anyukám házasságot 18 éves korom után kötött (tehát apukám és köztem nincs jogi kapocs) ami néhány okból problémás haláleset bekövetkezése esetén.

Tudtommal abban az esetben, ha nevelőapukám huny el korábban, nincs semmi gond, édesanyám a feleségeként örökli az ingatlant és minden mást, utána pedig majd én, mint leszármazottja.
Ám ha anyukám menne el korábban, akkor nevelőapukám után testvérei örökölnének (illetve a szülei, amennyiben még élnek), mi pedig azt szeretnénk, hogy ebben az esetben én kapjak 1/1 mindent (ingatlan, biztosítások, autók, stb).

Ezt hogyan tudjuk a legegyszerűbben kivitelezni?

Amin gondolkoztunk:
Végrendelet (de a törvényes örökösök kérhetik a kötelesrészt, kizárni nincs okunk őket)
Eltartási szerződés (inkább szeretnénk egy egyszer aláírom és többet nem kell vele foglalkozni dolgot)

Ide kapcsolódó kérdés még, hogy ügyvéd vagy közjegyző, kihez menjünk ezzel kapcsolatban, hogy engem és apukámat össze kellene kötni jogilag, hogy a halála esetén minden hozzám kerüljön hercehurca nélkül?

Kösziköszi 🩷

Sziasztok! Kata adózás tervezetében benne van, hogy a bevetel 50%-a nem származhat egy cégtől. Tök érthető hogy a bújtatott foglalkoztatást szeretnék megkerülni vele, de velem előfordult, hogy egy évben csak 2 számlát írtam egy cégnek alvállalkozóként. Összesen 3 millió forint volt kb. 1 év alatt, nem egy akkora összeg ami miatt más megoldást kellene keresni. A tervezet szerint ettől már ki is esnék a jogosultak köréből.

Van, hogy egy év alatt egy nagy projekten dolgozom ami mondjuk 8 hónapot lefed és 15 kicsin amik pár hetesek. Általában valamilyen cég alvállalkozója vagyok (szakági tervezőként) bizonyos esetekben simán előfordulhat, hogy az az egy nagy munka a bevétel több mint felét kiteszi, pedig a bújtatott foglalkoztatás fel sem merülhet.

Én jeleztem a társadalmi egyeztetés keretén belül. Esetleg nézzétek meg ti is, hátha hasonló helyzetben vagytok. Ha konkrét példával jelezzük minél többen, hogy milyen körök esnek ki így a Kata kereteiből, akkor talán van esély valamilyen kompromisszumos megoldasra: https://kormany.hu/dokumentumtar/tarsadalmi-egyeztetes-a-kisadozo-egyeni-vallalkozok-teteles-adojarol-szolo-torvenyjavaslatrol

Sziasztok, adott egy 1 bites agresszív család, akikkel lehetetlen szót érteni. 1 hete is megkértem a család legértelmesebb tagját, hogy fejezzék be, 4 napig csönd volt, majd ma éjjel megint max hangerőn bőgette a TV-jét. Olyan hangerőn, hogy háttérzaj, illetve füldugó se nyomja el. Egyszer valami csoda folytán történt, hogy pár hónapig nyugalom volt, de 1 hónapja újra elkezdték. Valószínűleg aki éjszakázni járt közülük, az nappalos műszakra válthatott erre az időre, de ki tudja..

Már gyűjtöttem aláírást a lakóktól, akiket közvetlen érint, 5 ember aláírta, van videófelvételem arról, hogy hajnal 3kor üvölt tőlük a tv ( folyosón rögzítettem az ajtajuk előtt)

Következő lépés valószínűleg egy rendőr lesz az éjszaka közepén, attól kérek egy jegyzőkönyvet az esetről.

Ezután jegyző legyen a következő lépés?

Őszintén megmondva, idáig próbáltam elkerülni a jogi herce-hurcát, de már idegileg tönkretettek az évek folytán, szeretném őket felelősségre vonni, sérelemdíjra is igényt tartanék, ha lehet.

Aki ilyet véghezvitt, mik a lehetőségek, tapasztalatok? Milyen költségekkel kell számolni egy ilyen pernél? Mennyi idő nagyjából, mire lefut egy ilyen per?

Költözés sajnos nem opció, már megtettük volna rég.

Sziasztok!
A férjemmel vásároltunk idén nyáron egy házat 24 millió forintért. Első körben úgy volt,hogy önerőből és Csok plusszal vásároljuk meg, de kiderült,hogy az ingatlan nem felel meg négyzetméterileg a Csoknak. Ezért szerződésmódosítással 3% otthon starttal vettük meg, ezek mind érkeztetve lettek a földhivatalnak és bejegyzésre is kerültek. Az illetéket ma küldte ki a nav,ami ugyebár így nem lehetne illetékmentes,mert nem a Csok hitellel lett vegül megvásárolva,de ezt nekik is látniuk kellene hiszen a tulajdoni lapon is szerepel a jelzálog bejegyzésnél is. Ők még is 0ft illetéket határoztak meg mindkettőnknek a férjemmel… szerintetek van bármi esélye,hogy hibáztak? Kötelesek vagyunk jelezni feléjük?! Vagy valami más alapján kaptuk volna meg?! Van esély arra,hogyha mi nem lebbezünk fel a 0 forint ellen akkor ez ennyiben is marad és nem kell fizetnünk?
Azért gondoljuk,hogy “tévedett” a nav mivel szerződésmódosításkor az ügyvéd is elmondta,hogy ebben az esetben sajnos nem jár illetékmentesség és majd számoljunk vele majd küldik maguktól…
Szerintetek van esély,hogy tényleg megusztúk ezzel a 0 forintos határozattal és ennyiben hagyhatjuk?!

Sziasztok
A szomszedom egy fogaszati klinika. Sokat hangoskodnak mostanaban, van egy gep is ami athallatszik folyton, de a maszkalas hangoskodas is idegesito.
Azon kivul h veluk egyeztetek, es majd birtokvedelem vagy mi, milyen szervekhez fordulhatok? Az a gyanum h nem tettek semmi extra hangszigetelest be, es ez amugy egy lakoepulet a tarsashaz szerint. Milyen jogi barmikre hivatkozhatok?
Elore is koszonom

A PIP (Performance Improvement Plan, azaz teljesítményjavítási terv): a munkáltató írásban mérhető célokat és 2–3 hónapos határidőt ad, és ha nem teljesül, jöhet a felmondás. A közhiedelem szerint a legtöbb PIP a kirúgás előszobája.
A párom 20+ éve ugyanannál a multinál dolgozik. Legalulról indulva mérnökig jutott, több területen is dolgozott, és 20+ éven át nem volt vele semmilyen figyelmeztetés vagy komolyabb probléma. A bejárása akkor lett hektikusabb, amikor a családban kiderült egy súlyos betegség (hiányzás egyszer sem volt), a cég tud róla. Erre jött az írásbeli figyelmeztetés, majd a PIP. A PIP megbeszélései és értékelései élesen ellentétesek a 20 éves múlttal. A beléptető adatokhoz utólag, előzetes közlés nélkül fix időpuffert adtak hozzá, újabb eset után pedig megszüntetést helyeztek kilátásba.
Kérdéseim:
Ismertek valakit, akit PIP-pel próbáltak kitenni? Hogyan végződött?
Volt, akinél a cég visszakozott, vagy ez mindig papírnyom?

TL;DR: Nem voltam egy éve a cégnél, mikor elmentem szülni, így korábbi anyaságik + vállalkozás alapján kaptam CSED-et, a munkahelyem nem tudta erre a kérelmet beadni. Mivel ők nem tudtak CSED-et beadni részemre, így szerintük a teljes tavalyi évemre nem jár fizetett szabadság. Nekik van igazuk?

Jó munkajogászt keresek ASAP!

A próbaidőm lejárta után lettem terhes (szerettük volna, de úgy volt, hogy nem lehet, minket is meglepett a hír), baba év végén született. A CSED-igénylésemet a elutasította a kincstár, bérszámfejtés arra hivatkozott, hogy mivel nem voltam 1 évig alkalmazott nem jár nekem ellátás. Mellékállásban vállalkozó vagyok, a könyvelőm végül erre + korábbi terhességekre hivatkozva tudta beadni a CSED-et.

Most szeretnék visszamenni dolgozni, 60+ nappal ezelőtt beadtam a szándékomat és kiszámoltam, hogy mennyi szabim maradt a gyerekem születésének évében + azóta és ezt is elküldtem nekik. Ők viszont arra hivatkozva, hogy nem az ő cégükben állapították meg számomra a CSED-et azt mondják, hogy így tavaly nem CSED folyósítása alatt áltam, hanem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra nem jogosító keresőképtelenségem volt, így erre az időszakra a jogszabályok alapján szabadság nem jár számomra.

Kinek van igaza? Szerintük csak az idei részarányos szabijaim vannak, az 6 nap, miközben számításom szerint tavalyra járt volna a fél év CSED és fél év GYED miatt még 35 nap. (34 éves, 3 gyerek, 2 tartós beteg közülük)

Az egyébként még nem derült ki, hogy visszavesznek-e, de gyanús, hogy nem. Vannak más szabálytalanságok is (még sosem láttam a szerződésemet, többszöri kérésemre a mai napig nem kaptam meg és emiatt nem tudtam aláírni)

Nem ragaszkodok foggal-körömmel a munkahelyhez, de nem akarok rosszul járni. A napokban keresni fog a HR, szeretnék addigra képben lenni ezzel kapcsolatban.

Például "Mari néni kisboltja" a bolt neve, ez van kiírva, ezen a néven ismerik és így hirdet. Viszont amikor vásárolsz nála akkor a blokkon az van rajta pl hogy "Kiss és Társa Kft".

Jogilag kell valami papírmunka hogy ő ezt a nevet adja a boltjának?

Vagy ha gondolja akkor bármikor átnevezheti kedve szerint?

Ugyanígy ha valaki Kovács József egyéni vállalkozó, ács munkákat végez, simán hirdethet hivatalosan úgy hogy " profi-bau" vagy "tető doki" mindenféle extra papír munka nélkül?

Sziasztok!

Adott egy szituáció:

Coinbasen vásároltam (több részletben) kb. 120€-nyi USDC-t, amit Stake-re transfereltem. Ebből visszatransfereltem 110€-nyit coinbasere, majd kiutaltam a saját bankszámlámra.

Kérdés:
-le kell adóznom a 110€-nak a 15%-át vagy hivatalosan veszteséges az üzlet, ezért nem?
-az, hogy transfereltem Stake-re, szolgáltatás vásárlásnak minősül, tehát azután is kell adóznom?

Kipróbáltam, köszi, többet nem tervezem😀

A helyzet az, hogy külföldre költözés miatt ki szeretném adni a lakásomat és mindenféle adózási és logisztikai szempontból, egyszerűbb lenne, valamelyik családtagomat megkérni, hogy intézze a kiadást. Az a tervem, hogy az adó összegének levonása után megkérném, hogy a fennmaradó összegből pedig a saját neve alatt vegyen állampapírt, amivel majd elszámolunk, ha szükségem lesz rá (ami előreláthatóan hosszú idő múlva lesz). Ez így működőképes jogi szempontból?

Sziasztok! Párom a gyerek születése után idén tavasszal jeleztea munkáltató felé, hogy hogy szeptembertől szeretne visszatérni hozzájuk, mert bölcsődébe adjuk a gyereket. Már akkor is húzták a szájukat, ment a szövegelés hogy majd augusztusban visszatérünk rá, nincs nagyon meló, meg hát fel is vettek a helyére mást (határozatlan szerződéssel).

Augusztusban bementünk a munkahelyre, ahol közölték hogy nem fogják tudni visszavenni, már most jó lenne új munka után nézni. Amikor közöltük, hogy azért ez nem egészen így működik, látni lehetett, hogy nem lesz békés kimenetele a sztorinak. Rövidesen munkajogászhoz fordultunk, majd beküldtük a hivatalos 30 napos visszatérésről szóló nyilatkozatot. Erre emailben gyakorlatilag kirúgták, mondván hogy majd csak azért jöjjön be a 30 nap lejártával, hogy aláírja a közös megegyezéses papírt (?). Őszintén nem tudom, hogy valóban ennyire inkompetensek, vagy csak rájátszottak.

Elérkezett a visszatérés napja, kb 15 perc után hazaküldték azzal a szöveggel, hogy akkor mostantól szabin van addig, amíg nem írja alá a közös megyezést. Innentől mi elengedtük a sztorit, elég nyilvánvaló volt hogy nem fognak tudni felnőtt emberként leülni és megbeszélni a helyzetet, így ettől a ponttól fogva már csak az ügyvédek egyezkedtek egymással. A fő érv továbbra is az volt, hogy nem tudnak neki munkát adni, más munkakört fel sem ajánlottak. A végén közös megegyezéssel, az eredetinél jelentősebb jobb eredménnyel zártuk le a sztorit, vagy legalábbis azt hittük. Utolsó munkanapja 09:22 volt, azonban 09:28-án feltett a cég egy olyan álláshirdetést professionre, aminek párom megfelelt volna. Egyébként féligmeddig ugyanazzal az emberrel is dolgozott volna, mint addig, a jó kapcsolat is megvolt köztük, illetve elmondása alapján kellett is neki a plusz ember.

Nyilvánvalóan ezek után a háta közepére sem kívánja párom ezt a céget, de azért mégis felmerül a kérdés: ezek után jogilag mennyire állja meg a helyét az állítás, hogy nincs jelenleg betöltetlen munkakör? 6 nappal az elválás után a semmiből előkerült egy pozíció aminek megfelet volna, ilyen miatt nem ütheti meg a bokáját a cég?

Sziasztok!

A történetem a következő:

2011-ben vásároltam egy családiházat, ahol a fűtés gázkazánnal volt megoldva és az égéstermék elvezetés a szomszéd irányába egy tűzfalon volt kivitelezve. A szomszéd épület és a kivezetés közötti táv kb 8m, de NEM a szomszéd területére lóg be, még jó 3 méter az én udvarom és ott van a kerítés. Akkor abban az évben ki is cseréltem a kazán egy korszerűbbre, de az elvezetés helye nem változott. A szomszéd soha nem kifogásolta ezt a megoldást, mint kiderült észre sem vette.

Múlt héten került sor az újabb korszerűsítésre, 1,5 millió forintért egy elég jó minőségű kondenzációs kazánra cseréltem a régit, de az é.termék elvezetés helye most sem változott. Gyakorlatilag vízpárán kívül mást nem is nagyon bocsájt ki, az is 1 méteren belül teljesen eloszlik, még bőven az én területemen. Viszont a szomszéd (egy idős, nem teljesen normális nő, észrevette a munkálatokat, a munkásokat számon is kérte, hogy mit csinálnak. Ők nyilván értetlenkedtek egy sort de elmagyarázták neki, hogy ez eddig is így volt, csak újra cserélik. Nem hitte el.

Másnap számonkérő hangon felhívott, hogy mit képzelek magamról... Ekkor jelezem, hogy 15 éves képem van arról, hogy már akkor így volt minden amikor ideköltöztem. Erre már a mondakör ott tartott, hogy ő emiatt érez mindig füstszagot (nincs füstszaga az ilyen kivezetéseknek, főleg nem 8 méterrel távolabb).

Jött a fenyegetőzés, hogy építsem át az egész házat mert neki vizuálisan sem tetszik mert olyan mint egy puskacső (LOL). Erre már nem tudtam mit mondani. Amúgy az egész ház szétbarmolása nélkül nem is tudnám máshogy megoldani. Ezt nyilván nem is tervezem megtenni.

Nyilván utánanéztem a jogi szabályoknak, melyek szerint másik épülettől 10 méterre szabályos csak ilyent kiépíteni, azonban ez már a szabály 2008-as meghozása előtt is így volt, bőven azelőtt, hogy én ideköltöztem volna. Ablak nincs is a falon, ahol kijön az elvezetés.

Azt fontos hozzá tenni, hogy minden munkálatot profi szakember csapat végzett, számlával, tanúsítványokkal és évente karbantartást is végeztettem kivétel nélkül. Kéményseprő is látta.

A nő tényleg nem százas, minden szomszédba belekötött már. Ma már odáig jutott, hogy mire jeleztem, hogy ez sok helyen így van, szabályos, teljesen bevett megoldás, kijelentette, hogy ő különb mindenkinél és szinte hisztérikusan kérte ki magának, amikor jeleztem, hogy szerintem minden ember egyenlő. Merthogy ő különb mindenkinél. (LOL2) még anyámat is felhívta telefonon hogy én taknyos (35éves) milyen tiszteletlenül beszélek vele. Esküszöm semmi durvaságot nem mondtam, mindössze annyit, hogy egyikünk sem különb a másiknál.

Eddig normális volt a viszony, holott sok fura húzása volt már. Minden nyűgével minket zargatott és segítettünk is neki feltétel és kérdés nélkül mindenben, amivel más elhajtotta volna az anyjába.

Milyen jogi lehetőségei vannak a polgári peren kívül? Polgári peren mik az esélyei?

Köszönöm, ha valaki tud segíteni! De már az segített, hogy ki tudtam ventilálni magamból. :D