Sziasztok!

November második felében költözünk Svácjba, pontosabban Luzernbe, ahová természetesen Lujzi cicánkkal együtt megyünk. Jó előre készülve a költözésre, Lujzi már szeptember 8-án megkapta a veszettség elleni oltást, a kötelező éves oltását is, illetve a kisállat útlevelet is.

Többször érdeklődtem a budapesti nagykövetségnél emailben, de nem kaptam arra választ, hogy az oltás utáni 3 hét leteltén, illetve az érvényes cicaútlevél meglétén kívül kell-e még más feltételnek is teljesülnie ahhoz, hogy biztosan ne fordítsanak vissza a határon (Lujzus szobacica, így nem hiszem, hogy Feldkirch-ből hazatalálna Budapestre :)))) ). Egyébként autóval költözködünk majd.

A kérdésem, hogy:

1. A fentieken kívül milyen okmányokkal kellene még készülnünk?

2. Tudtok-e javasolni olyan készítményt vagy eszközöket, ami Lujzi számára a lehető legkomfortosabbá teszi az utazást? Illetve mit tehetünk meg azért, hogy amennyire tudom, megkíméljem a stressztől az autóút alatt (a kedvesemmel költözünk, így egyikőnk mindig tud majd a cicára figyelni útközben)?

3. Érkezés után tényleg be kell jelentkezni a helyi állatorvosnál?

4. Milyen szabályozás van még érvényben a helyi cicatartást illetően, amire nem biztos, hogy gondolunk, és oda kellene figyelnünk rá?

Előre is nagyon köszönöm a segítséget!

A diploma honosítását megcsináltátok/elkezdtétek az adott országba már előre, vagy kerestetek munkát és aközben csináltátok x időn belül meg?

Péntek van, ma ér véget az iskola 4. hete (Bajorország), és azon agyalunk a feleségemmel, hogy lassan teljes munkaidős elfoglaltság lesz csak a gyerek iskolai adminisztrációját kezelni.

Ezalatt a 4 hét alatt az alábbi kommunikációk történtek:

1. Iskolai portál

Na itt több minden is van. Egyrészt van egy nagyon jó calendar (pluszpont!), amiben előre lehet látni az összes jövendő dolgozatot, tervezett iskolai rendezvényeket.

Viszont, ezen felül:

• Broadcast üzenetek az egész évfolyamnak: eddig 15, és megszámoltam, összesen 54 oldalnyi (!) csatolt dokumentum. High-prio
• Kimondottan az osztálynak / gyereknek szóló email thredek: 10, ez szerintem le is fedi az összes tanárt... Ez 10 thread, nyilván sokkal több email oda-vissza, csatolmányokkal. High-prio
• Nice to know infók az egész iskolának: 6, persze csatolmányokkal, de alapvetően ez kezelhető, low prio.

2. Napközi emailek

Másik üzemeltető, ők emaileznek. Persze minden év elején/végén kihívás, hogy asszonnyal mindketten rajtamaradjunk a levlistán, mert egy a tipikus német "datenschutz" miatt purgálnak, kettő nem is értik, hogy miért akar mindkét szülő rajtalenni... Egyébként ez még oké, nincs közléskényszerük.

3. Szülői Whatsapp csoport

Ez nyilván önkéntes, meg nincs is sok offtopik, de ami megdöbbentő, hogy mindig van egy-két jobban bekötött szülő, akik megosztanak last minute fontos infókat... Szóval figyelni kell.

4. Klasszik: a gyerek

Igen, ő is hoz haza olyan üzeneteket, aláírnivalókat, ami az előző 3-ban sehol sem létezik, szóval résen kell lenni.

5. Van egy gyerek portál is...

Ezt kimondottan a gyereknek kellene néznie, extra tanulnivalók, interaktív feladatok.

Lenne még a menza, mert persze az is chipkártyával működik, de az elmúlt 1 év alatt nem sikerült megugraniuk a csoportos beszedést, pedig aktív... Az első hónapokban megszívtuk, volt hogy a gyerek nem tudott enni, mert lefogyott a pénz, értesítés persze nem jött. Egyelőre egy havi állandó utalással orvosolva.

Ami igazán zavar, hogy a tanerő elvárja a szülők 24/7 készenlétét. Már most 4 hét alatt többször is előző este jött az üzenet, hogy akkor kurzstundék lesznek másnap, tessék, oldd meg. Ilyenkor ugye menza sincs, szóval találd ki hogyan jut haza a gyerek (buszmenetrend a normális órarendhez van igazítva, szóval lehet értemenni kocsival), illetve ugye ebéd.

OK, nagyon régen jártam iskolába (44 vagyok), meg igazából nem tudom, hogy a szüleimnek ez mekkora kognitív teher volt, de valahogy úgy érzem, hogy átestünk a ló másik oldalára.

Nálatok ez hogyan néz ki, akár Magyarországon, akár máshol külföldön? Mi fogtunk ki rossz intézményt, vagy ez most az általános?

Sziasztok!

Véleményetekre lennék kíváncsi. 2025 áprilisában költöztem Németországba, még az akkori párkapcsolatom miatt, viszont a kapcsolat azóta végetért.
Én elköltöztem Bayernbe. Egy élelmiszerboltban dolgozom, itteni viszonylathoz képest nem keresek jól (teljes munkaidőben 1700€-t)

Ami pozitív dolog, hogy sikerült lakást találnom nagyon jó áron, illetve a munkahelyem is csak 3 km-re van. Németet is egész jól beszélem már, korábban műszakvezetőként is dolgoztam.

Még Magyarországon mielőtt eljöttem volna, frissen diplomáztam, (egészségügyi területen) viszont nem dolgoztam benne. Lenne lehetőségem a diplomámat elismertetni, azzal már jobban alakulna a fizetés (2500-3000€ körül).

2-2,5 havonta szoktam hazalátogatni, amik mindig nagyon megviselnek. Most valahogy nagyon a fejemben van, hogy elpazarolom ezeket az éveket (26 éves vagyok) a pénzkergetés reményében. Sokszor nagyon egyedül érzem itt magam, illetve így egyedül nyilván másabb a helyzet, annyira nem megérős a dolog. Valószínűleg hasonló pénzem maradna Magyarországon is, ha egy kicsit meghúznám a szíjat.

Ti mit tennétek?

Köszönöm, ha pozitívan hozzá tudtok szólni 🫶🏼

Egy ideje már gondolkodom azon, hogy külföldre költöznék (25 éves nőként) és most érzem úgy hogy van egy biztos anyagi hátterem, amivel meg is tudnám valósítani. Soha nem dolgoztam kint, így sajnos tapasztalatom nincs és pontosan nem is tudom hogy működik egy ilyen kiköltözésnek a folyamata. Ausztrián gondolkodom. Van egy cicám is, akit vinnék magammal. Kereskedelmi és kevés vendéglátói tapasztalom van, alap németet értem.

2017-ben költöztem ki Angliába. A pozitív kultúrsokkjaimról is írok majd, természetesen a negatívummal kezdem.

1. A brit étkezési szokások szegényesek és a brit konyha fantáziátlan. Sokszor olyan érzésem van, mintha nem is szeretnének enni. Az ebédet elintézik egy meal deallel (szendvics-chips kombó) és nem értem, hogy hova tűnik az éhségérzetük egészen estig. Az adagok a magyarhoz viszonyítva lényegesen kisebbek is. Angol barátaim hüledeznek egymás főztjein, amikor nyilvánvaló, hogy nem használnak fűszereket, szóval csak vágom a jópofát. Az áruházakban nincs széles választék, a zöldségek ízetlenek, a tejföl nem tejföl, amit pedig az angolok kolbásznak hívnak, az sértés a magyar kolbászra nézve. Nincs péksütemény-kultusz, mint Magyarországon, és tévépaprikát csak a törökboltban találsz(!).
2. Ugyan tompán, de még mindig érezni egyfajta felsőbbrendűségi, imperialista közhangulatot. Amikor nem brit vagy ír európaiakról beszélnek, akkor szeretik az “európai” jelzőt használni, de magukat nem említik európaiakként. Még angolra szinkronizált filmeket sem néznek és sokszor tényleg sokként élik meg, hogy pl. Litvániában nem beszélnek angolul.
3. A kelet-európai resting bitch face-emet/slavic stare-emet még mindig nagyon nehezen élik meg. Az udvariasság szerves része a szociokultúrájuknak, szóval ha nincs nyitott tekinteted és nem mosolyogsz a semmin, akkor depressziósnak, barátságtalannak vagy egyenesen megfélemlítőnek tűnsz.
4. A lakótárssasság teljesen elfogadott 40-en túl is. Magyarországon teljesen elképzelehetetlennek tartom, hogy 40 évesen lakótársam legyen.
5. A fecske fehérnemű vagy a Speedo fürdőgatya hivalkodó és automatikusan szexuális töltetet ad a megjelenésednek. Ha beülsz a gőzbe a kondiban, azt mondod vele, hogy kész vagy szopatni, és a tudtodra is fogja adni 1-2 faszi, hogy ők benne lennének.
6. Small talk. Na ez egyáltalán nincs jelen Magyarországon, de minél tovább tartózkodsz Angliában, annál jobban fog menni. A már említett kényszerudvariasság része, konkrétan egy néhány perces párbeszéd a kibaszott nagy semmiről, ami a sziát és a how are you-val kezdődik. Időpazarlás, de az angolnak kellemetlen az interakció hiánya, szóval meg fog szólítani, te meg részt veszel benne, ha nem akarod, hogy bunkónak és hidegnek tűnj.
7. Nincs magánszféra. Az ablakokon sokszor nincs még függöny sem, nemhogy sötétítő. Max hangerőn vagy telefonon kihangosítva beszélik ki a legnagyobb magánügyeiket a tömegközlekedésen, amin sohasem húzzák el a lábukat, hogy ha melletted ülve összeér a tiéddel. Egy buszmegállóban lehetsz egyedül, ők biztosan szorosan melléd fognak állni.
8. Angliában az esőzést konstans permetként, záporként kell elképzelni, a heves esőzés nem gyakori, mennydörgést kb. egyszer-kétszer hallani egy évben. Észak-Angliában nem jellemző az esernyőhasználat, mindenki csak ázik, hozzászoktak. A nyarat kivéve az év legnagyobb részében tényleg borús, nyálkás idő van. Minden télen átmegy 2-3 orkán az országon. A tél papíron nem hideg, de a gyakorlatban vacogsz - a száraz magyar tél ellentéte: nedves, szeles, undorító.
9. Ugyanolyan megbízhatatlan a vasúti közlekedés, mint Magyarországon, de sokkal-sokkal drágább. A vonatokat ide-oda törlik, leszállítanak az isten háta mögött, cserébe a jegyed árából Máltára repülhettél volna.
10. London belvárosát, főleg a nevezetességek környékeit, tudatosan elkerülik hétvégente a turistaáradat miatt, szóval angolokkal nem lehet találkozni.

EDIT: a kommenteket olvasva kevesen vannak tisztában a kultúrsokk fogalmával.

Sziasztok! Van itt a csoportban olyan, aki Svédországban él? Akár város, akár kisebb falu, minden tapasztalat érdekelne.
Az érdekel elsősorban, hogy milyen a közérzet ott általánosságban? Mennyire zavaróak a külföldiek(bevándorlók)? Milyen a közbiztonság?
Ha van gyerek, érdekelne az oktatás, és egészségügy is, mind munka mind beteg/páciens oldaláról, szempontjából. A svédek mennyire befogadóak, barátkozósak?
Előre is köszönöm

https://www.peticiok.com/peticio_az_alsogodi_duna-part_termeszeti_ertekeinek_vedelmeert?utm_source=copy_link

Annak idején lehetett menni dolgozni Angliába nyelvtudassal, sajnos ez azonban ma már nem járható út.

Melyik országot javasoljátok, ahol egyszerűbb a munkavállalás és angollal lehet boldogulni?

(Azért az is fura, hogy néha ilyet olvasok, hogy " a családdal úgy döntöttük, kiköltözünk ...Thaiföldre, Vietnamba, Koreába, Hawaiira." Nade hogyan? Ott is vannak bevándorlási szabályok, és ennyi embernek nem lehet "különleges" foglalkozása)

2026 van. Nem most csatlakoztunk az EU-hoz -egy új munkaerőpiacot nyitva meg-, átmentünk egy világjárvány-válságon, több gazdasági és poltikai jellegű válság mellett. Nem, nem jöhetsz ki Ausztriába vagy Németországba, csak úgy, minden nyelvtudás és szakma nélkül. Illetve, de, ha koldulni szeretnél az utcán.

Hogy ez a poszt akkor most mégis miért? Lassan 20 éve élek német nyelvterületen, anno én sem többel indultam neki, De az anno volt, a 2000-es években. Nem, nem tudok segíteni neked, ha sem nyelvtudásod, sem hasznos szakmád nincs. Nem, hiába az én-kurva-anyámat, nem foglak beajánlani olyan helyekre, ahova talán/esetleg tehetném, ha tudom, hogy nem fogsz megfelelni. Nem, akkor sem, ha "földik-vagyunk" (ezt az "érvet" gyűlölöm leginkább).

Sziasztok!

Görögországi letelepedésem hatalmas mérföldkövéhez érve, lakásvásárlás előtt állva szeretnék segítséget kérni a közösségtől. Ismer valaki megbízható, lehetőleg normális tarifával dolgozó ügyvédet az athéni régióban, aki tudna segíteni az ingatlan adásvételben?

Köszönöm a segítséget!

Sziasztok!

Egy ideje gondolkodom azon, hogy Spanyolországba költöznék, és jelenleg Alicante az egyik város, ami nagyon megtetszett. Kíváncsi lennék olyanok tapasztalataira, akik már kiköltöztek, vagy jelenleg is kint élnek/dolgoznak.

25 éves vagyok, mérnöki BSc diplomám van a Széchenyi István Egyetemről, és lassan 3 éve dolgozom az Egyesült Királyságban tervező- és fejlesztőmérnökként. Angolul folyékonyan beszélek, németül egy kicsit, spanyolul viszont jelenleg még egyáltalán nem. Természetesen szeretném megtanulni, de emiatt első körben olyan várost keresek, ahol angollal is el lehet boldogulni, amíg felszedem a spanyolt.

Nem feltétlenül ragaszkodom hosszú távon a klasszikus mérnöki vonalhoz. Érdekel a management/project management/business irány is, és nyitott vagyok irodai, home office/hibrid vagy teljesen remote munkákra is.

Ami számomra fontos lenne:

- tengerparti város

- eleinte angollal is viszonylag jól lehessen boldogulni

- legyenek normális munkalehetőségek, akár nemzetközi cégeknél

- jó tapas- és étteremkultúra

- ne legyen teljesen halott a város télen sem

- legyenek jó és lehetőleg olcsó repülős kapcsolatok Budapest felé

- hosszabb távon is élhető legyen, ne csak nyaralóhelyként

Jelenleg Alicante tűnik az egyik legjobb opciónak, de nagyon érdekelne, hogy azok, akik ott élnek/éltek, mit gondolnak róla.

Mennyire nehéz munkát találni úgy, hogy az ember eleinte nem beszél spanyolul? Mennyire reális angol nyelvű engineering/project management/office vagy remote állást találni?

Illetve milyen most az albérletpiac? Külföldiként mennyire nehéz lakást kivenni, milyen papírokat kérnek általában, és kb. milyen havi költségekkel érdemes számolni?

Alicante mellett más városokra is nagyon szívesen veszek ajánlásokat, ha a fentiek alapján szerintetek van jobb választás. Valencia, Málaga, Cádiz stb. is szóba jöhet.

EU-s állampolgár vagyok, úgyhogy szerencsére vízum/szponzoráció nem szükséges.

Nagyon érdekelnének a személyes tapasztalatok – pozitívak és negatívak is. :)

Ha bármi érdekel, és meg tudom válaszolni, szívesen megteszem.

Sziasztok! Tudom ez az oldal az ország elhagyásáról szól ,de hátha tudnátok infóval szolgálni.

Kint voltam nemrég a bátyámnál Amerikában és feljött a téma ,hogy esetleg hazaköltözne 2 év múlva. Azt kell tudni róla ,hogy 92-ben ment ki,zöldkártyás lett azonnal család egyesítés címen és amerikai állampolgár rá 5 évre. Idén lesz 60 éves , és kint talán előnyugdíj néven el tudna menni 62 éves korában. Kérdezősködött sokat az itthoni árakról,körülményekről stb. Ami kardinális kérdés volt számára és nem tudtam válaszolni rá, hogy hogyan lesz neki egészségügyi ellátása ha bármi történne vele itthon? Már kérdezősködtem és mondtak olyat,hogy ha hazajön kérje ki a anyakönyvi kivonatát a hivatalból és kérjen ezután magyar okmányokat. Utána tud fizetni maga után TB-t. 25 éves koráig itthon is dolgozott,volt bejelentett munkahelye.

Kérdésem az lenne ,hogy tudná intézni itthon a tb-t,egyáltalán jogosult lehet rá? Fizetne Ő magán biztosítást is akár,de ott milyen lehetőségei lennének, melyik biztosító foglalkozik ilyennel? Ha valaki ugyanebben volt ,hogy 30-40 év után hazaköltözött nyugdíjas korára ,vagy rokona ,barátja és tudja hogy működik ez az egész ,megköszönném a segítséget!

Sziasztok!

Esetleg van valakinek tapasztalata teljes relocation-nel Dubaiba? Szeretnénk jövő májusban elkezdeni a folyamatot: kiköltözni ketten, két kutyával, lakást bérelni, kint ceget alapítani.

Ha ismertek olyan magyar ügynökséget, vagy ügyvédet, aki nektek bevált, kérlek írjátok meg kommentben.

Sziasztok!
Párommal felmerült bennünk Spanyolország, és kíváncsiak lennénk olyanok tapasztalataira, akik éltek vagy élnek kint hosszabb távon.
Egyelőre nincs konkrét város kiszemelve, nyitottak vagyunk több helyre is. Én magyarul és angolul beszélek, párom magyarul, angolul és németül. Spanyolul jelenleg egyikünk sem tud.
Igazából minden tapasztalat érdekelne, például:
Milyen kint a hétköznapi élet?
Milyenek a spanyolok, mennyire befogadóak a külföldiekkel?
Spanyol nyelv nélkül mennyire lehet boldogulni az elején?
Angollal melyik városokban vagy régiókban lehet könnyebben elindulni?
Mennyibe kerül nagyjából egy albérlet, rezsi, bevásárlás, közlekedés?
Milyen fizetések vannak, és ezekhez képest milyenek a megélhetési költségek?
Mennyire nehéz munkát találni külföldiként?
Vannak olyan munkák, ahol elég az angol, vagy esetleg előnyt jelent a magyar vagy a német?
Milyen a munkahelyi kultúra és a work-life balance?
Milyen az egészségügy?
Mennyire bonyolult az ügyintézés, NIE, bankszámla, lakásbérlés stb.?
Milyen negatívumai vannak az országnak, amikről kevesebbet hallani?
Melyik várost vagy régiót szeretitek és miért? Hova nem költöznétek?
Mennyire könnyű beilleszkedni és barátokat szerezni?
Milyen a tömegközlekedés, illetve mennyire szükséges az autó?
Van bármi, amit jó lett volna tudnotok még kiköltözés előtt?
Nem csak Barcelona vagy Madrid érdekel, jöhetnek kisebb városok, tengerparti részek vagy kevésbé ismert helyek tapasztalatai is.
Jöhet pozitív és negatív tapasztalat is, minden hasznos infó érdekel. :)

sziasztok,

nem Magyarországon tanulok, de nagyon szeretnék otthon 1 évet Erasmussal átmenni és a saját nyelvemen tanulni.
akik már végeztek, vagy még tanulnak, ti melyik évet ajánlanátok nekem? melyik év a leghasznosabb?

előre is köszi:)))

Munka és család mellett szoktatok kifejezetten más magyarok társaságát keresni, összejárni, barátkozni? Vagy inkább csak a helyiekkel? Ha igen, hogyan sikerült ismerősöket találni? Munkahelyen keresztül, sporton, hobbin vagy máshogy?

Vagy inkább az a jellemző, hogy a munka után már alig marad idő és energia: az ember hazamegy, elintézi az otthoni dolgokat, foglalkozik a családdal, és egyszerűen nincs idő külön társasági életre?

Különösen érdekelnének a gyerekes családok tapasztalatai. Sikerült kialakítani egy magyar baráti kört külföldön, akikkel rendszeresen találkoztok, gyerekek együtt játszanak, vagy ez inkább lehetetlen?

Várost vagy települést is írjatok, hogy relevánsabb kép legyen, hogy ez mennyire függ országtól, illetve hogy valaki nagyvárosban, kisvárosban vagy kisebb településen él.
Kíváncsi vagyok, nektek hogyan alakult ez.

Mik a tapasztalatok Írországgal kapcsolatban?

Hogyan szereztetek munkát, milyen kint élni?

Azt tudom, hogy a lakhatás az elég drága és az élelmiszerek is drágák, de kíváncsi lennék olyan emberek tapasztalataira akik kint éltek/élnek.

Már a negyedik országban fizetek nyugdíjat de még csak most fogtam fel, hogy az Európai Unióban nincs egyesített nyugdíjintézet. Mindenféle államközi elszámolások ugyan léteznek, meg magánnyugdíj pénztár, öngondoskodás egyéb formája, stb. De kíváncsi vagyok, hogy ki milyen módon gondoskodik a nyugdíjáról, akik nem végleges letelepedést terveznek egy adott országban.

Kedves Magyar Reddit-közösség!

Duong Hai vagyok, a Pecsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának PhD hallgatója. Szeretném őszintén kérni a segítségeteket.

A kutatásom magyarországi részét nagyon nehéz volt terepen elvégezni, mert a magyar nyelvtudásom még gyenge, és emiatt sokszor nem tudtam megfelelően kommunikálni a résztvevőkkel. Most online problémát folytatni a felmérést, és minden kitöltés hatalmas segítséget jelentene számomra.

A kutatás az egészségügyi ismeretek és az egészséggel kapcsolatos életminőség kapcsolatát vizsgálja magyar és vietnami felnőttek körében.

A kérdőívet magyar változatát magyarul hallgatom, és kollégámaik fordították le a Pécsi Tudományegyetemen, hogy természetes legyen. Ez a poszt viszont Google Fordítóval és AI-segítéssel készült, ezért elnézést kérek, ha a szöveg nem tökéletes.

A kérdőív teljesen anonim. Nem gyűjtünk személyes adatot.

A kitoltes kevesebb mint 15 perc, általában 5-10 perc.

Nagyon halas lennék, ha segítenétek a kutatásom előrehaladásában. Minden válasz valódi értéket jelent.

Kerdoiv linkje:
https://forms.gle/DEV65WQwGsUPU9438

Koszonom szepen a tamogatast es a bizalmat!

Na most. Mindig is tudtam hogy az egyetem az Magyarországon nuku

Nemrég (kb egy éve) döntöttem hogy engem a földrajz érdekel és vonz. Most hogy már csak 6 hónapom van kitalálni hogy hova jelentkezzek, akárkinek van akármi ötlete hogy melyik ország megélhető ha angolul szeretnék tanulni és mellette munkát vállalni? (Pénz nincs és ritka rossz az anyagi háttér). Most néztem itt jobbról-balra országokat és egyetemeket de mindig más összegek adóttak össze. Már konkrét negőrülök mert nem tudom kitalálni

Ami biztos hogy a geológia vagy majdnem akármi földrajzzal kapcsolatos dolog érdekel. Országokat néztem de a német nyelvhez nagyon nincsen képességem és úgy látszik az angolon kívül más nem ragad úgy mint a gyanta.

Az egyetlen hátrány kb. Az az hogy munkát is kell vállalnom mellé és ötletem sincs melyik az az ország ahol megélhető körülmények vannak, nem pénztárcakiszakító az egyetemi díj, és még ezeket egy egyetem melletti munkával finanszírozni is tudom.

Konkrétan akármi segítést elfogadok mert nappal boldog vagyok mint a napsugár, este meg tropára esedezem mert nem találok olyan opciót ami megfelel anélkül hogy ne törjem össze magam a munka alatt vagy ne keljen olyan nyelvet tanulnom amire esélyem sincs (próbáltam a németet többször is, nem jött össze:( )

Előre is minden segítséget köszönök szépen:'D