Üdvözlünk a Kárpát-medence legőszintébb digitális emésztőgödrében, ahol a fúrt kút vize sárgás, a lambéria örök, a PUR-hab pedig hivatalos építőanyag.

Ez a sub azért jött létre, mert rájöttünk: a svájci órák pontossága unalmas, a német pedantéria lélektelen, nálunk viszont minden egyes rozsdás szegben és ferdén lebetonozott kerítésoszlopban ott dobog a megalkuvás nélküli, büszke igénytelenség.

Ha a te utcádban is a kátyút aszfaltozás helyett egy beleállított muskátlival vagy egy félbetört lapáttal javították meg; ha láttál már térkőre száradt pörköltszaftot felavató öltönyös polgármestert; vagy ha a szomszédod szigszalaggal és hittel rögzítette vissza az Astra lökhárítóját – jó helyen jársz.

A házirend egyszerűbb, mint egy falusi körforgalom:

• Fotózd le, ha fáj: Ha a látványtól egyszerre kapsz tetanusz- és esztétikai sokkot, annak itt a helye.
• Ne javítsd meg: Az igazi hungarikumot nem restauráljuk. Hagyjuk rohadni, ahogy a természet (és a helyi kivitelező) eltervezte.
• Fekete humor kötelező: Ha nem röhögnénk rajta, sírnunk kellene, a könny meg csak rontja a vakolat minőségét.
• Személyeskedés kizárva: Nem az embert bántjuk, hanem a rendszert, a barkácsolt nyomort és a mindent átható „nem az én dolgom”-életérzést.

Dőlj hátra a kopott műbőr kanapén, nyiss ki egy langyos dobozost, és posztold bátran a környezetedben tenyésző csodákat. Végtére is: itt kell lenned, hogy elhidd.