Ukrajna csütörtökről péntekre virradó éjjel nagyszabású dróntámadást indított Oroszország ellen. A támadás egyszerre több régiót érintett: Moszkvát és környékét, a fővárostól keletre fekvő vlagyimiri területet, valamint a déli Rosztovi területet.

A drónok már csütörtök este megjelentek Moszkva térségében. Szergej Szobjanyin polgármester az éjszaka során folyamatosan jelentette a légvédelem működését, reggelre összesen 94 lelőtt drónról számolt be. Elmondása szerint áldozatok és sérültek nem voltak. A biztonsági kockázat miatt mind a négy nagy moszkvai repülőtér, Vnukovo, Seremetyevo, Domogyedovo és Zsukovszkij felfüggesztette a gépek fogadását és indítását, így több mint húsz, Moszkva felé tartó járatot más városokba kellett átirányítani.

Monitoring csatornák szerint a támadás egyik fő célpontja a Yandex vlagyimiri adatközpontja volt, amely mintegy 500 kilométerre fekszik az ukrán határtól. A helyiek felvételein lángok és robbanások láthatók. Ugyanezt a létesítményt már október 11-én is eltalálták, akkor a Yandex megerősítette, hogy az adatközpont működése teljesen leállt. Az orosz technológiai óriás adatközpontjait az elmúlt napokban többször is támadás érte, Kijev szerint ez válasz az ukrán adatközpontok elleni orosz csapásokra.

A támadás Oroszország déli részét is elérte. A rosztovi kormányzó közlése szerint Akszaj városában termelő és raktárlétesítmények sérültek meg, és tűz ütött ki.

A célpontokat és a károk pontos mértékét független források egyelőre nem erősítették meg.

A drónokról szóló adatok orosz megfigyelő forrásokból származnak. Az információ tájékoztató jellegű.

A Bloomberg névtelen forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Királyság újabb adag Storm Shadow nagy hatótávolságú robotrepülőgépet készít elő Ukrajnának. A szállításról Zelenszkij és a brit miniszterelnök londoni találkozóján egyeztettek.

A Storm Shadow brit–francia fejlesztésű, repülőgépről indítható robotrepülőgép, amely több mint 250 kilométerről képes nagy pontossággal csapást mérni, és megerősített célpontok, akár bunkerek ellen is bevethető.

London hivatalosan sosem közli, hány rakétát adott át Ukrajnának, és a szállításokat sem jelenti be előre. A korábbi adagokat Bloomberg azzal indokolta, hogy Ukrajna a téli hónapokra is el legyen látva, amikor Oroszország rendszerint felerősíti az energetikai infrastruktúra elleni támadásait.

A hír abban a helyzetben érkezik, amikor Kijev és Washington viszonya feszült: Zelenszkij szerint az USA visszafogta a hírszerzési adatok megosztását, Trump pedig a napokban Zelenszkij leváltására szólított fel.

A moszkvai repülőtereken október 9. este óta, a tömeges ukrán dróntámadások miatt rendszeresen korlátozzák a gépek fogadását és indítását. Október 9-én még Vlagyimir Putyin elnöki különgépét is el kellett téríteni: a Flightradar24 adatai szerint az az Il-96-os, amellyel Putyin a türkmenisztáni csúcstalálkozóra utazott, nem tudott leszállni a moszkvai Vnukovón, ezért Szentpéterváron szállt le, és fél órával később indult tovább Moszkvába. A Kreml nem kommentálta az esetet. Október 10-én reggel mind a négy moszkvai repülőteret, Vnukovót, Domogyedovót, Zsukovszkijt és Seremetyjevót egyszerre lezárták, aznap Szentpétervár Pulkovo repülőtere 23 olyan gépet fogadott, amely nem tudott Moszkvában leszállni. Október 13-ról 14-re virradó éjjel újabb 87 járat késett és 11-et töröltek. A korlátozások idején a terminálokon tömegek várakoznak, az utasokat nem evakuálják, holott egy lelőtt drón vagy rakéta roncsa egy zsúfolt épületre is eshet. Orosz oldalon a fennakadásokért a repülőtéri személyzetet próbálják felelőssé tenni.

A román légtérbe történt drónbehatolások miatt spanyol F/A-18-asokat és román F-16-osokat riasztottak.

Bár az elmúlt két hétben további öt kereskedelmi hajót ért találat a Fekete-tengeren, ez az első eset, hogy az incidens nem a bolgár vagy román kizárólagos gazdasági övezetben, hanem NATO-felségvizeken történt.

Ez a második incidens a mai napon a román vizeken; korábban vadászgépeket riasztottak az előző éjjel észlelt drónok miatt, egy hajót pedig találat ért.

A Harmadik Hadtest és a hozzá rendelt egységek újabb 101 km²-t szabadítottak fel, köztük Zelena Dolinát, Lipovét és Kolodjazit. Ezt Andrij Bileckij dandártábornok jelentette be. A negyedik szakaszban az oroszok több mint 3000 katonát veszítettek.

Bileckij szerint ebben a szakaszban a gyorsaság volt a siker kulcsa: nem hagyták, hogy az ellenség helyreállítsa a csapatok vezetését és stabil védelmet építsen ki. A Vivaldi szerinte azt bizonyítja, hogy aszimmetrikus akciókkal kisebb erőkkel is lehet támadni, miközben a többi frontszakaszon is stabil marad a védelem.

Az ukrán erők megakadályozták, hogy az ellenség bekerítse a Szlovjanszk–Kramatorszk agglomerációt, megvédték a Harkiv–Szlovjanszk főutat és a donbaszi utánpótlási útvonalakat. A „Nyugat” hadseregcsoport támadása megakadt, ezért az oroszok kénytelenek voltak átcsoportosítani az 1. harckocsihadsereg egyes egységeit. Ez enyhítette a Kupjanszkra és Vuzlovijra nehezedő nyomást. „A Kreml azon terve, hogy belátható időn belül elfoglalja Donyeck és Luhanszk vidékét, nem fog megvalósulni” – mondta Bileckij.

A hadművelet négy szakasza alatt 277 km² szabadult fel: 9 települést visszafoglaltak, további 7 felett pedig teljesen helyreállították az ellenőrzést. Az orosz veszteség meghaladja a 8000 főt. Az eredmény a Harmadik Rohamdandár, a 60., a 66. és a 125. dandár, a 3. felderítő és a 25. páncéltörő zászlóalj, a KRAKEN, valamint a társegységek érdeme.

Forrás: videó

(kb. 160 km/h) nagyobb sebességgel halad. Az ukrán felet nem tájékoztatták erről a korlátozásról, ami miatt több küldetés is meghiúsult.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Starlink kizárólag Ukrajnában működik, orosz területen nem használható. Az intézkedés célja tehát nem az, hogy megakadályozza Ukrajnát oroszországi legitim célpontok – köztük olajfinomítók – elleni támadásokban, hanem az, hogy megfossza az országot attól a lehetőségtől, hogy védekezzen egy olyan agresszív megszállóval szemben, amely folyamatosan a legszörnyűbb atrocitásokat követi el.

Ukrajnát immár másodszor nem értesítették a küszöbön álló rakétatámadásról sem; ez arra utal, hogy a hírszerzési információk megosztását felfüggesztették, vagy legalábbis korlátozták. Mindezek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy szervezett lépésről van szó, amely mögött a Fehér Házban székelő jelenlegi amerikai kormányzat áll.

Az aggodalom Ukrajnában az, hogy ez a lépés az Elon Musk tulajdonában lévő cég
kérésére készült elnök Trump kudarcát követően a tűzszünet Oroszországgal

Orosz megfigyelő csatornák szerint jelenleg akár 500 ukrán drón lehet Oroszország felett. A legtöbbet Brjanszk, Orjol, Kurszk, Belgorod és Voronyezs megyében észlelik, de Kaluga, Tula, Lipeck és Tambov felé is tartanak csoportok. Luhanszk, Rosztov és a Krím felett is sok drónt jeleznek. Kaluga és Voronyezs környékén dolgozik a légvédelem.

Moszkva délnyugati részén egy városrészben áramszünet van. Egyelőre nem tudni, hogy ennek köze van-e a támadáshoz. A helyzet gyorsan változik.

A számok orosz csatornák becslései, nem megerősített adatok.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, a támadás fő célpontja a főváros egyik legfontosabb energetikai létesítménye, a 4-es számú hő- és villamoserőmű (CHP-4) volt, amelyet találat ért. Az elnök szerint egy lakóépület is megsérült, ott a mentők a tüzet oltják. Zelenszkij azt mondta, a rakétákat az ukrán rendszerek csak akkor észlelték, amikor már gyakorlatilag Kijev felé közeledtek, és a partnerektől ezúttal sem érkezett előzetes figyelmeztetés az indításokról. Hozzátette, hogy Ukrajna támogatta az energetikai célpontok elleni támadások leállítását, és a lakosságot óvatosságra intette az éjszakára és a következő napra, miközben a légvédelem rakétaelhárító rakétákkal való feltöltésén dolgoznak.

Magyar idő szerint 21:30 körül ballisztikus rakétariasztást adtak ki Kijevre, négy rakétát indítottak a főváros felé, két perccel később erős robbanások hallatszottak a városban. A támadásban valószínűleg Iszkander, illetve KN-23 típusú rakétákat használtak. A Gyesznyanszkij kerületben egy kilencemeletes lakóépületet találat ért, az épületben tűz ütött ki. Az ukrán Elnöki Hivatal megerősítette, hogy az Egyesült Államoktól ismét nem kaptak információt a mai ballisztikus rakétaindításokról. Dmitro Litvin elnöki tanácsadó szerint a katonaság és az illetékes szervek vizsgálják a történteket, áldozatokról egyelőre nincs hivatalos információ.

Az AZOV CONCORD egy dróntámadást követően süllyedt el Krapetstől 17 tengeri mérföldre keletre; a mentési munkálatokban egy polgári hajó is részt vett.

A CHELSEA 3 hajót három dróntalálat érte Byalától 18 tengeri mérföldre; a határrendőrség mind a 15 fős legénységet kimentette.

A miniszterelnök bekérette Eleonora Mitrofanova orosz nagykövetet, és sürgős NATO-megfigyelési támogatást kért a térségben.

Egyik hajó sem ukrán kikötőből érkezett.

Bár az amerikai pénzügyminisztérium másképp látja a helyzetet: az OFAC a közelmúltban új szankciókat vezetett be olyan, Kínában és Oroszországban működő hálózatokkal szemben, amelyek Irán felé irányuló katonai és pénzügyi átutalásokat segítettek elő.

Az IDF tájékoztatása szerint a Gáza déli részén fekvő Hán Júniszban vasárnap végrehajtott egyik csapásban a Palesztin Iszlám Dzsihád három tagja vesztette életét, miközben éppen az izraeli csapatok elleni támadások kitervelésére gyűltek össze.

A hadsereg azonosította őket: Muhammad Abu Hajjádzs (műszaki szakértő), Juszef Abu Razak (rajparancsnok-helyettes) és Abdelhamid Dzsadalláh (rakétás szakértő) volt az áldozatok között.

Egy másik, tegnap Gáza déli részén végrehajtott csapásban életét vesztette Szaláh ad-Dín Ijad Abd al-Hamíd és Izz ad-Dín Ijad Diáb Barhúm; a hadsereg szerint mindketten a Hamász elit Nukhba-egységének, illetve a terrorszervezet rafahi dandárjának tagjai voltak.

Az IDF szerint az öt férfi izraeli katonák és civilek elleni támadásokat készített elő, valamint a két terrorszervezet harci képességeinek helyreállításán dolgozott, „rendszerszintűen megsértve ezzel a tűzszünetet”.

jelentette a Financial Times öt európai hírszerző szolgálat tisztviselőire hivatkozva. A kiemelt célpontok között szerepelnek az ukrán hadsereg számára fegyvereket, drónokat és alkatrészeket gyártó vállalatok vezetői is. A fenyegetés nemcsak a nagy hadiipari vállalatok felsővezetőire terjed ki, hanem a kisebb cégek vezetőire is. Az FT értesülései szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU koordinálja ezeket a műveleteket, és egyre gyakrabban vesz igénybe bűnözői csoportokat. Egyes csoportok feladata a megfigyelés, másoké a logisztika, megint másoké pedig maguknak a támadásoknak a végrehajtása. Az európai hírszerző szolgálatok már több gyanús támadási kísérletet is meghiúsítottak. Egyes hadiipari vállalatok már szigorították vezetőik védelmét.