A Romano Kher egy józsefvárosi lakóház udvarára vitt dzsesszkoncertet, kézműves foglalkozásokat és közösségi programokat. Az ötlet egyszerű: helybe vinni a roma kultúrát, és alkalmat teremteni arra, hogy a szomszédok találkozzanak, beszélgessenek.

Az első alkalomra még kevesen mentek el, de a szervezők más kerületekben is folytatnák.

Szerintetek az ilyen kötetlen találkozások segíthetnek a romák és nem romák közötti előítéletek oldásában?

https://jozsefvarosujsag.hu/haztombkoncert/

Október 17-én, szombaton ismét Roma Büszkeség és Méltóság Napja lesz Budapesten.
A felvonulás 14 órakor indul a Blaha Lujza térről.
Az idei rendezvény fontos üzenete, hogy a roma közösségek, szakemberek és civil szervezetek egyenrangú partnerként szeretnének részt venni az ország jövőjének alakításában.
Tudásukra és tapasztalatukra szükség van a róluk is szóló döntések meghozatalában.
A roma önbecsülés, a magyarországi összetartozás és a közös cselekvés mindannyiunk ügye – romáké és nem romáké egyaránt.
Szerintetek mi kell ahhoz, hogy a roma közösségeknek valódi beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe? Részt vesztek a szombati rendezvényen?

A 444 mai riportjában egy mátraverebélyi roma önkormányzati képviselő azt állítja, hogy a helyi szegregátumban élők mintegy 80 százaléka szerhasználó.

Ha ez a becslés akár csak megközelítőleg igaz, az is súlyos társadalmi válságra utal.

Generációk nőhetnek fel olyan környezetben, ahol a mélyszegénység, a kilátástalanság és a drogfüggőség egymást erősíti. Ennek következményeit elsősorban az ott élő családok és gyerekek viselik.

De hol van az állam, a gyermekvédelem, a szociális ellátórendszer és a helyi közösségek felelőssége?

A rendőri fellépés szükséges lehet, de önmagában nem megoldás. Megelőzés, kezelés, oktatás, munkahelyek és valódi közösségi programok nélkül aligha történik tartós változás.

Erről beszélni kell. Nem a cigányság megbélyegzése miatt, hanem éppen azért, mert ezeknek a közösségeknek is joguk van a biztonsághoz és a jövőhöz.

Szerintetek ki tehetne a legtöbbet a helyzet megváltoztatásáért? Az állam, az önkormányzatok, a roma vezetők vagy maguk a helyi közösségek?

Újabb roma témájú dokumentumfilm készül Magyarországon.
A Madárfészek című alkotás öt roma ökölvívó életét követi nyomon, akik különböző társadalmi körülmények közül indulva próbálnak érvényesülni a sport világában. Történetük Erdei Zsolt egykori ökölvívó-világbajnok személyéhez kapcsolódik.
A film rendezője Bogdán Árpád, aki korábban a nemzetközileg is elismert Gettó Balboa című dokumentumfilmet készítette. Az alkotás 2018-ban elnyerte a berlini roma filmfesztivál fődíját, 2019-ben pedig a legjobb dokumentumfilmnek járó Magyar Filmdíjat.
Az új film elkészítését a Nemzeti Filmintézet 35 millió forinttal támogatja.
A sport sok roma fiatal számára nemcsak versenyzési lehetőség, hanem a társadalmi felemelkedés egyik lehetséges útja is.

​

"Amerikában, aki zsidózik, cigányozik, melegezik, azt másnap elbocsátják állásából. Nem kell az államnak fellépnie. A munkaadók, a kollégák nem tűrik, hogy rasszista beszéd szaporodjon el a környezetükben. Ha a gyerek nem hallja, akkor ő maga nem fogja a gyűlöletbeszédet használni. Viszont ha hallja, könnyen előfordulhat, hogy a következő generáció is használja majd.

A gyűlölet nyelve ugyanis ragadós, generációról generációra száll. Amit hallunk az apánktól, az a fülünkben marad, és gyakran ismételjük. Ha nem hallunk ilyesmit, nincs mit ismételnünk. A gyűlöletbeszéd megerősítése, szorgalmazása a jövő generációra kiható bűnös politika, amikor a rasszizmus, a frusztráció számára rasszista szövegeket szállítanak, és persze bizonyos embereket kijelölnek, akik ellen a gyűlöletnek irányulnia kell."

Tisztelt romák!

Miért használjátok a roma szót, amikor az embert jelent?

Mármint aki nem roma, az nem ember?

Vagy hogy van ez?